Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a

ezer más dolgokról , mellyekkel minden nap

öszvekeverik az emberek a’ Szentséget: annyit azokról a’ sanyarúságokról, mellyeket tsudál a világ, és mellyek, a* Gyenevai Püspöknek elmés sajdítása szerént, legföljebb tsak módok a’ Szentségre való menetelre, de semmiképpen nem maga a’ Szentség. Vágynak a’ Mennyben első rendbéli Szentek , kik állapotok szerént soha nem voltak magányos vagy sanyarú életűek; önnön maga a’ Szentek’ Szente, az Isten’ Fija nem volt az, vagy legalább nem látszott annak lenni, és a’ pokol tele vagyon talán pe- nitentzia-tartókkal , remetékkel, kiket a’ hiúság elvesztett.

Mi által lőttek tehát a’ Szentek Szentekké, és miben áll tulajdonképpen az ó Szentségeknek fondamentoma? Ah Keresztények! hasznotokban jár itt halgatnotok engem ; mert íme két szókban a’ ti oktatástok, ’s vígasztalástok.

Nem egyébért voltak Ók Szentek , hanem azért, hogy bétöltötték az ö kötelességiket, és azért töltötték be kötelességiket , hogy Szentek voltak. Két dolgok, mellyeknek öszvelántzo- lása hoz magával egy okosságnak ’s igazságnak jelét, melly msgérezteti magát. Szentek azért, hogy bétöltötték kötelességiket ; az az: azért, hogy ók tökélletesen tudták megeggyeztetni az ó sorsokat az Ö isteni tiszteletekkel; de olly képpen, hogy az ö isteni tiszteletek mindenkor regulája volt az ó sorsoknak, és hogy az Ó sorsok soha erőt nem vett az ó isteni tiszteleteknek állításin. Szentek azért, hogy kinek kinek megadták a’ mi Őtet illette, botsúletet a’ kit bötsúlet illetett, adót a’ kit adó illetett, engedelmességet azoknak, a’ kiket az Isten Urok- nak adott nékik, barátságot azoknak , kikkel társaságot köllött tartaniok, segedelmet azok— ( ' *77 ) —