Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a

( 200 )

gyeledése áRal, isteni haragnak, mellynek hí-* vatalát viszi végbe, és isteni irgalmasságnak , mellyet magára vonz , igazságos , és tellyes elégtétel , mellyet az Isten a1 bűnöstől vár. Következendő aéppen a kemény penitentzia-tartás fcéiíéitet meg minket az Istennel, és nem kévés bbé tsalhatatlan következés által az békéltet meg bennünket önnön magunkkal ; mert mi képpen leszünk mi békességben önnön magunkkal, míg háborút viselünk az Istennel.'' Mi hasznosabb pedig , és mi lehet hasznosabb ’s köílemetesebb ez életben nékünk, mint az a’ kettős békesség ? Akár mibe tellyen nékünk annak megszerzése , lehet-é azt igen drágán megvennünk ? és ámbár melly keménynek látszasson nékünk lenni, és legyen is a’ peni- tentzia-tartás, lehet-é azt nem szeretnünk, mikor arról vagyon a’ szó , hogy visszamentünk kegyelmébe az Urnák , a5 kitol függ minden boldogságunk , és hogy helyreállítsunk önnön magunkban egy békességet, melly a’ földön legföljebb való jó , és melly öszve nem férhet a’ bűnnel ? Menjünk tovább.

Attól a békességtől születik szent egy ö- rom : más gyümöltse a’ penitentzia-tartás’ keménységének , más ajándéka az Isten’ Lelkének , melly ugyan azért neveztetik a’ Szent Írásban Szent Letek’ örömének : (A) Kimondhatja meg azt, Keresztények! ki ismérheti meg nem érezvén azt í ki foghatja meg a’ vigasztalást , mellyel megtelik egy bűnös , de peniten-. tzia-tartó lélek , midőn ama’ bátor igyekezet által reá jött végtére, hogy önnön maga fölött gyözedeJmet vett, mellytől függött az ő megtérése í mikor az Istennek áldozatot tészen természeti indulatból , ^mellynek^ Ó annakelőtte

(A) Rom, 14, 17,