Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 1. könyv (Pest, 1814) - 10.047a
( »93 ) 1 végre, hogy áljuk bosszúját az Istennek önnön magunkon, és hogy jól áljuk bosszúját, általhozzuk önnön magunkba az Istennek minden haragját, ollyképpen , hogy mondhassuk, néki mint Dávid: ALtaLmentek rajtam a' te kara- gid. (A) Uram! tsudálkozásra méltó általme- netel, és mintegy igen tsudálatos általtöltés lőtt : mihelyest megfogtam nagyságát az én bűnömnek , és azt a’ penitentzia-tartás által meg- útáltam, azonnal minden haragod a’ te szívedből általjött az enyimbe: ALtalmcntek rajtam a te haragid. Mondom, a’ te haragod, «Uram! mert a’ Tied kívántatott nékem, és nintsen olly nagy Istennek, mint Te vagy, haragjánál egyéb , a’ mi elronthatott volna olly nagy rosz- szat mint a’ bún: az én haragom igen erőtlen volt volna, de a’ Tiednek minden szükséges ereje megvagyon. Azért terjesztetted ki Te azt egészen az én lelkemben, mert az én bűnöm, egészen megérdemlette azt; egy része nem volt volna elegendő , hanem kívántatott az nékem egész ó tellyességében, hogy a’rendetlenségim- nek fölöttékenységét gyűlölhessem ’s megbüntethessem : ALtaLmentek rajtam a’ te haragid* Egyébáránt, én Istenem! ugyan abban ismérem meg én a1 Te irgalmasságodat; mondom abban, hogy kiöntötted haragodot a’ Te szívedből , hogy béöntsed azt az enyimbe; mert ,ha az te bennéd maradott volna, mire nem vitt volna Téged én ellenem? általjövén pedig én belém, megemberedett, hogy úgy mondjam, én bennem: még nem is akartad, Uram! hogy az általjcjjön Te belőled én belém egyenesen; kijővén a’ Te kebeledből igen égő ’s igen föl(A) Pisai. 87. 17. Advent Z Könyve
