Vauge, Gilles: Értekezés a keresztény reménységről a lélek-tsüggedtsége, bizodalmatlansága, és felesleges félelme ellen (Béts, 1820) - 10.025

és erősebb ételeknek megemésztésére: És az illyen idétlen állapotban, a melly a’lélekre nézve nagyobb szégyen , mint a’ testre , az ember mindég alkalmatlan marad a’ keresztényi Jóságoknak gyakorlására, a’ mi erőt, és bátorságot kíván.

2. Az illyes állapotban, helyheztetelt ember, sem a’ félelemnek indító okait nem fordíthatja hasznára , minthogy azok tsak terhére , és szorongatá- sára vannak; sem a’ mi bizodalomra bátoríthatná, sikeresen nem hathat szivére. Az illyen emberben mindazok, a’ mik a’ szentségek eránt tartozó mély tiszteletet illetik, tsak nyughatatlanságot, és kétségeskedést indítnak. Ha bűneinek megbánására, és töredelmességre intetik, az neki inkább árt, mint használ, minthogy minden kis gántsból nagy vétket tsinál, és a’helyett hogy az efféle intések által , mint mások, buzgó ájtatosságra gerjesztetnék, tsak lelki esméretét háborító sopankodásoki’a, és szívét keserítő vádolásokra fakad. Ha pedig véletlenül vala- melly nagyobb vétket, mint a' mellyek tsupa gyarlóságból szoktak esni, talál elkövelni (a’ mint az tsak nem elkerülhetetlen az illyen félénk embereknél) a' lelki esméretének furdálása ötét a’ leg nagyobb rémülésbe, és a’ tsüggedésnek egy olly nemébe hozza, melly a’bűnöst a’ helyett, hogy alázatosságra és bűneinek szívbéli fájdalommal való megbánására indítná, inkább egészen megháborítja , és a’ jóságos tselekedetek gyakorlására való jó indulatját elfojtja, a’ minek azután szomorú következései szoktak lenni.

9

A’ bizodalmadanság

III. §.

akadályoztatja az Ájtatosságot.

I. A’ Reménység talpköve a’ keresztényi ájta- tosságnak. A’ fundamentomnak minémüsége határozza meg többnyire az Épületnek erősségét, vagy gyengeségét. — Égy felénk , és rettegő reménység-