Vauge, Gilles: Értekezés a keresztény reménységről a lélek-tsüggedtsége, bizodalmatlansága, és felesleges félelme ellen (Béts, 1820) - 10.025

8o

ségével minden nemű kínokat, tagjaiknak a’ fene vadak által való szélijei szaggattatását, a’ tüzes vas fogókkal való tsipdestetéseket, az égő szővétnekek- kel való sütögetéseket, a’ forró szurok és olajban való fözettétést, a’tüzes kementzébe való vettetést, és a’ többi mindenféle kínzó szerszamokat, mellyeket a’ vérszomjuhozó dühösség mesterségesen feltalált, békességes tűréssel, alázatossággal, szelíden, nyájason, vígan és tettetés nélkül való felebaráti, sött ellenségeiknek szeretetével is szendvedtek ,— midőn latjuk Dániel Prófétát a’ veremben az oroszlánoktól, és a’ három ifjúnak a’ Babiloni kementzé- ben a’ tüztől való meg kéméltetéseket. Ha az ember meg gondolja mind ezen kegyetlen kínokban es ki mondhatatlan fajdalmokban , a' Mártíroknak emberi értelemmel meg nem fogható békességes tűréseket, melly tsupan tsak az Isteni kegyelemnek, és hatalomnak munkája volt, tehat nem lehet többé min tsudáikozni. Mivel lehet e’ azon álmékodni, ha a’ véghetetlen hatalom, emberi elméket felül múló dolgokat tesz ? a’ mint Sz. Ágoston azt böl- tsen megjegyzette. — Minden a’ ki maga erejére támaszkodik, méltán kétségbe eshetik , a’ minden leg kissebb dolgokban való tehetetlensége miatt, ellenben pedig, a’ ki tsak egyedül az Istennek mindenhatóságába veti reménységét, erőt, és vigasztalást vesz még az ügyefogyott nyomoréit állapotának, és semmiségének érzéséből is , abból annál nyilván- sagosabban ki tetszvén az Istennek eranta való gondviselése és az ő oltalmának nagy hatalma.

6. Melly temérdek tanúbizonyságai után az isteni hatalomnak, mellyek fel bátorításunkra mindenüt nyilván hirdetik, hogy Istennek segétségévei semmitől sem félhetünk, mi ejthetne még kétségbe bennünket?— Az tagadhatatlan, hogy sokkal erőtlenebbek vagyunk, mint eszünkel fel érhetnénk, hogy hatalmas, és fortélvos mesterségé ellenségekkel van dolgunk, de az istennek hatalma véghetet-