Vauge, Gilles: Értekezés a keresztény reménységről a lélek-tsüggedtsége, bizodalmatlansága, és felesleges félelme ellen (Béts, 1820) - 10.025
»»♦a*-«"# nagyobb mindeneknél, és senki ki nem ragadhatja az én Atyám kezéből , én és az Atya egy vagyunk a) ’* INémellyek ezen juhok közül el tévedhetnek egy kis időre , és meg történhet az is , hogy az Úr Jé- sus Kristus szavát nem hallják, se az ö tanításit, és példáját nem követik, de azért még is irgalmaz rajtok ügy, hogy el téveledéseket által láthatják, Pásztoroknak szavaira ismét ligyelmezvén, ötét mindhalálig követik. Az illyen juhok soha örökké el nem vesznek. Jésus Biistus előre meg mondotta nékünk, „hogy a’ világ vége felé az erköltsöknek meg romlása , és az el tsábitás igen nagy lesz, úgy hogy hamis Kristusok, és Próféták támadván tévelygésbe vitessenek (ha lehet) még a’ választattak is b).” Melly utolsó igéivel világosan a^t jelenti, hogy akár melly közönséges legyen ezen gonoszoknak akár egyike akár másika, a’ választottak azoktól még is meg fognak őriztetni. Sz. János Apostol szinte azt jövendöli „hogy el jövend az idő a’ hol mindnyájoknak, a’ kisdedeknek, és a’ nagyoknak, és a’ gazdagoknak , és a’ szegényeknek , a’ szabadosoknak , és a' szolgáknak bélyeg lészen az ö jobb kezeken, vagy az ö homlokokon, és imádtatnék (t. i. ezen tsábitó gonoszság) mindenektől, a’ kik a' földön laknak (hanem mindjárt utánna teszi az Apostol) a’ kiknek nints be írva nevek a’Bárányok élő könyvében, hogy ki vétessenek a’ választottak,” a’ kiken t. i. ezen közönséges tsábitás nem fog erőt venni. 3. Már felyebb emlétettük, hogy senki egy áltáljában arról tsalhatatlanúl nem bizonyos, ha a’választottak, vagy is azoknak számából van e’, a’ kik az Istennek ígéreteiben minden bizonnyal változhatat- lanúl részesülnek. De egyszersmind azt is mondottuk , hogy minden Hívnek kötelességében áll, erősen reményleni, hogy a’ választottak közé tartozik. 269 a) Jáuos 10. 27. b) Matt. 24. 24,
