Vauge, Gilles: Értekezés a keresztény reménységről a lélek-tsüggedtsége, bizodalmatlansága, és felesleges félelme ellen (Béts, 1820) - 10.025

a4 minthogy azok, a' kik mindég így éltek, minden istenifélöségek, és jóságos tselekedetek mellett, is bátorító segétséget és erőt a’ közelítő haláltól ■való irtózás éllen nem nyernek, minthogy a’ mint a’ ta- tapasztalás bizonyítja, az által nem kiilömben szok­tak meg háboríttatni, mint más akár melly kények­re élők. — A’ sátán még ezzel se elégedvén meg, mint tsupa , semmi igazságban sem fundált költemé­nyeket , mesterkedik az illyen szerenlsétlennek elei­be adni a’ Szent Religiónak következendő tetemes hitbeli ágazatjait: hogy tud. ili. ,,a’ Jókra való néz­ve a’ halai az ö nyomorúságok’, és szarándokságok- nak vége, és boldogságoknak kezdete,” a’ kik a’ Sz. Léleknek Zsengéit, a’ mint Sz. Pál mondja, vévén , fohászkodnak magokban , az Isten fogadott fiúságát várván , és a’ testeknek váltságát. „hogy to­vábbá az igaz kereszténynek tulajdonja:” mindég várni a’ boldog reménséget, és a’ nagy Isten, és a' mi idvezitö Jésus Kristusunk ditsöségének eljövete­léta), várakozván és sietvén az Úr napjának eljövete­lére b) mindég készen várván az Urokat” midőn visz- sza tér a’menyegzőből, hogy midőn meg jő és zörget, mindjárt meg nyissák neki c); örömmel tekéntvén az ítélet napnak közelítését, bizonyos lévén abban, hogy az ö tökélletes meg váltások, és igazi szaba- dúlások közelit. — E’ képpen történik, hogy azon rettegések, mellyeknek némélykor jeleit mutatják az istenfélők betegségekben, sokat ártanak a'ke­resztényi Virtusnak, és a’ Sátánnak alkalmatossá­got nyújtanak az istenes életről sok bal vélekedést támasztani, és annak betsét, és érdemét sok ke­resztényeknek szivében meg tsökkenteni. a) Rom. 8. 23. Tit, s. 13. b) Pet. II. 3. 12. c) Luk. 12. 36.

Next

/
Oldalképek
Tartalom