Vauge, Gilles: Értekezés a keresztény reménységről a lélek-tsüggedtsége, bizodalmatlansága, és felesleges félelme ellen (Béts, 1820) - 10.025
a4 minthogy azok, a' kik mindég így éltek, minden istenifélöségek, és jóságos tselekedetek mellett, is bátorító segétséget és erőt a’ közelítő haláltól ■való irtózás éllen nem nyernek, minthogy a’ mint a’ ta- tapasztalás bizonyítja, az által nem kiilömben szoktak meg háboríttatni, mint más akár melly kényekre élők. — A’ sátán még ezzel se elégedvén meg, mint tsupa , semmi igazságban sem fundált költeményeket , mesterkedik az illyen szerenlsétlennek eleibe adni a’ Szent Religiónak következendő tetemes hitbeli ágazatjait: hogy tud. ili. ,,a’ Jókra való nézve a’ halai az ö nyomorúságok’, és szarándokságok- nak vége, és boldogságoknak kezdete,” a’ kik a’ Sz. Léleknek Zsengéit, a’ mint Sz. Pál mondja, vévén , fohászkodnak magokban , az Isten fogadott fiúságát várván , és a’ testeknek váltságát. „hogy továbbá az igaz kereszténynek tulajdonja:” mindég várni a’ boldog reménséget, és a’ nagy Isten, és a' mi idvezitö Jésus Kristusunk ditsöségének eljöveteléta), várakozván és sietvén az Úr napjának eljövetelére b) mindég készen várván az Urokat” midőn visz- sza tér a’menyegzőből, hogy midőn meg jő és zörget, mindjárt meg nyissák neki c); örömmel tekéntvén az ítélet napnak közelítését, bizonyos lévén abban, hogy az ö tökélletes meg váltások, és igazi szaba- dúlások közelit. — E’ képpen történik, hogy azon rettegések, mellyeknek némélykor jeleit mutatják az istenfélők betegségekben, sokat ártanak a'keresztényi Virtusnak, és a’ Sátánnak alkalmatosságot nyújtanak az istenes életről sok bal vélekedést támasztani, és annak betsét, és érdemét sok keresztényeknek szivében meg tsökkenteni. a) Rom. 8. 23. Tit, s. 13. b) Pet. II. 3. 12. c) Luk. 12. 36.