Vauge, Gilles: Értekezés a keresztény reménységről a lélek-tsüggedtsége, bizodalmatlansága, és felesleges félelme ellen (Béts, 1820) - 10.025

sértésektől leg inkább kell félni az istenfélő embereknek , minthogy azoknak veszélyes mérgek mélj rejtekben vagyon eltitkolva.

IX. $.

Folytattatik annak megfejtése, hogy miért van az iliyen nemű késértéseknek nagyobb tsábitó erejek a’ többiekénél.

1. ,.Háborúság, és gyötrelem, úgy mond Sz. Pál , minden gonosz tévő ember lelkének. Ditsö- ség pedig, és tisztességes békesség minden, jót tselekedönek a).” Nem tsuda ha a’ gonoszok, mint a’ szüntelen habzó tenger, nem nyughatnak. Mert úgy mond az Űr: „Nints békességek az istenteleneknek b)” úgy rendeltetvén az örökre el az Istentől. Innét nagy szerentsétlenség az, az Igazakra nézve , ha azok, a’ kiknek jutalmok a’ békesség, és a* Sz. Lélekben való vigasság, úgy háborgattatnak, mint az istentelenek.

2. Ez pedig onnét jön , hogy nem igyekeznek meg külömböztetni a’ Sz. Léleknek sugarlását, a* kinek tulajdonja vigasztalni — a’ kígyónak szisze- gésétöl, mellynek természetjében áll rémíteni. — Hozzánk szól! mind az Igazságnak, mind a’ Tsábí- tásnak lelke, a’ kiknek Szavai noha egy mástól vég- lietetlenül külömböznek, még is ugyan azon egy dolgot látszatnak mondani. Az Igazságnak lelke senkinek se hizelkedhetik , ö elönkbe terjeszti bűneinknek , gyarlóságunknak, és veszedelmünknek nagyságát. — A' Tsábítás ugyan azokat terjeszti eleinkbe. Azonban, az igazságnak lelke, midőn meg aláz, egyszersmind meg is vígasztal bennünket, erővel meg töltvén, és fel bátorítván minket, hogy az Istenhez folyamodjunk. A' tsábitó gonosz lélek pedig

. 21

a) Rom. 2. 9. 10, b) Isai. 57. 20. 21,