Vauge, Gilles: Értekezés a keresztény reménységről a lélek-tsüggedtsége, bizodalmatlansága, és felesleges félelme ellen (Béts, 1820) - 10.025
teket, és elméteket, a’ Kristus Jésusban a).” Ez az a' békesség, és a’ Sz. Lélekben való öröm, mellyböl, a’ mint írva vagyon, származik minden bátorságunk, és erősségünk, Idvezségünk ellenségeinek minden intselkedései ellen b). ,,Az Úr öröme a’ mi erősségünk.” 2. A’ bizodalmatlanság pedig meg gyengíti, és el enyészleti a’ léleknek örömét, és békességét, a' mellyben áll minden erőssége, azt be tölti kétségeskedéssel, félelemmel, nyughatatlansággál, meg liaborodással, és szomorúsággal, és megfosztván majd minden erejétől, a’ véghetetlenülveszedelmes késértéseknek hagyja prédául, kaput nyitván azoknak , egy Sz. Atyának mondása szerént: „Minden veszedelmes késértéseknek eredete a’ léleknek álhatatlansága, és az Istenbe való kevés bizodalom. 3. Az igaz istenes életnek együgyünek, alázatosnak, és tsendesnek kell lenni, mert mind az, a’ mi a’ keresztényi virtust kétségeskedésekkel , aggódásokkal tölti bé,és azt tétovázóvá 's okoskodóvá teszi, veszedelmes késértés, a’ melly észrevehetetlenül elpártoltatja az ájtalos lelket az istenes élettől. Az embernek magában is már igen nehéz meggyőzni, a’ mindenkori intselkedő tusakodásait a' természeti gyarlóságoknak, mellyek a’keresztényi Jóságoknak gyakorlását meggátolni olly annyira törekednek. — Már tsak maga ez a’ késértés is sokakat meg vesztegetett, a’ kik másképp jó útnak indultak, de elegendő erejek nem lévén, a’ hoszszas , és fáradságos viaskodást ki nem állották. — Midőn pedig a' lélek azon erősség helyett, melly néki ezen hartz- nak kiállására, és természeti rósz hajlandóságának megzabolázására, az istenes életnek gyakorlásából származhatna, annak folytatásában nem talál egyebet nyomorúságnál, keserűségnél, és újabb , meg *7 a) ísa. 37. 17. 18. bj Filip 4, 7. B
