Wittmann József: Miért ellenzi az anyaszentegyház a vegyes házasságokat? : Egyházi beszédekben Viser után magyarosította Wittmann József (Pozsony, 1841) - 02.490
VI. A’ vegyes házasságok egyházi tilalma elleni kikelések czáfolata, és előadása azon feltételeknek
229 egy ideig hitsorsosnak színleli magát, de többnyire belsőkép tagadja, a’ mit külsőkép vall. De még más indító oka is vagyon az anyaszentegy- háznak arra, hogy az áttérést előbb már megkívánja. A' házasság tudni illik szentség. Már ha a1 katolikus fél még olly buzgón készül is annak méltó felvételére, a’ protestáns fél mindazonáltal akadályoztatni fogja a’ szentség malaszt- ját. Itt tehát, akárki mit mondjon, nagyobb vagy kisebb veszedelem forog fen a’szentségnek méltatlan felvétele körül. Az anyaszentegyház tehát természetes okoknál fogva is megkívánhatja törvényesen a’ protestáns félnek a' házassági kötés előtti áttérését. Midőn az Ageni franczia püspök XI. Kelemen pápát arról tudósította, hogy sokan, kiknek eszökben sem volt katolikussálen- ni, azon pillanatban, mellyben eltökéljék magokat katolikus személlyeli házasságra, hirtelen katolikusoknak látszatnak, de a' házassági kötés után tévelygésükre tüstént visszatérnek; — ezen tudósításra így válaszolt a’ pápa: meghatározzuk szabály gyanánt, hogy a’ házasság szentségéhez ne bocsájtasson senki , kinek a’ katolika hitreva- lóságos áttéréséről legkisebb gyanujok vagyon a1 püspököknek; hanem csak azok bocsájtassa- nak a’szentséghez, kik megtérésök, avagy tévelygő vallásuknak megtagadása után mindig katolikusoknak nyilvánítók magokat. Innét kitetszik, hogy XI Kelemen pápa követelte a’ katolika hit— rei áttérést előbb, hogy a’ házasság megköttessen. Tettel is megmutatta ő ezt Hohenlohe gróf, és Zweibrücki herczeg ügyében, kiknek ugyan azon okból a’ kivánt házassági engedelmet megadni vonakodott. Korábban már X Incze olly választ adott ki, mellynek következtében a’ vegyes házasságokra engedelem ne adassék az apostoli