Danielik János: A katholicus egyházi javak- és alapítványokról tulajdonjogi tekintetben (Pest, 1848) - 02.429
a’ kötelességet, a’ lelkismerellenség’ elve, szorosan ,jezuiticus4 tan, ellenfeleink’ értelmében; ’s ha bár a' példák rá nem hiányoznak is, örökre tilos maradand, valamig a’ világ’ a’ jellem- és becsületességre fog valamit adni. A’ múlt országgyűlésen a’ viszonosság’ elve meg- állapittatott: alkalmazzátok azt részrehajlás nélkül. Nem tudjuk, mit kelljen inkább csudálnunk, a’ következetlenséget-e, mellyel némellyek egy részről viszonosságot hangoztatva,más részről minden más vallásuakat birtokaiknál meghagyni, minket pedig mindenünkből kifosztani szeretnének; vagy azon iszonyú eszélyes- séget, mellyel a’ protestáns atyafiak, elfogadva a’ sta- lusfizetést, mégis a’ magukénak megtartását,a’mienknek pedig elvételét sürgetik; és mig részökről bel— ügyeikbe a’ statusnak semminemű jogot nem engednek, addig ránk nagy bölcsen kimondják, hogy mi illynemü erkölcsi szabadsággal nem bírunk, de nem is bírhatunk!Jl) Ha fönakadtok azon, hogy nekünk fejedelmek adtak volt javakat, mellyekböl lehettünk alapítványokat: nem voltak-e Bocskay, Bethlen szinte 34 31) Kis Sámuel a’ protestáns lap‘-ban e’ nembirha- tást onnan származtatja, „mert vallásunk’ szerkezetének alapja a’ hierarchia, ’s ennek, koronás fejedelmek' kegyurasági pártolása nélkül, hosszú élete ’s szilárd állása nem lehet.“ (25. sz. 734 1.) Valóban! Talán Holland- és Poroszországban is a’ prot. fejedelmek’ kegyurasági pártolása tartotta főn eddig a’ hierarchiát ? ’S csakugyan soha sem hallottak volna protestáns atyánkfiái semmit is az irlandi vagy éjszak-amerikai katholi- cusokról? Semmit az 1790-dik év óta, minden kegyúri gyámolitást nélkülöző, ’s mégis olly dicső frankhoni egyházról ? Ezt annál inkább csudáljuk, mivel különben úgy ismerjük őket, mint kik némelly dolgokban igen is nagy emlékező tehetséggel birnak. Kis S. urnák ezen hite szerint, a’ kath. egyházra már most az egész világon az enyészet várna. * •
