Danielik János: A katholicus egyházi javak- és alapítványokról tulajdonjogi tekintetben (Pest, 1848) - 02.429

11

lebarátom’ tulajdoni joga mellett, nyolczszázados háborítatlan birtokán kívül, még minden, a* régiség’ táraiból fölmutatható oklevelek is bizonyítanának? És milly biró volna az, ki a’ dolgok’ állásában eléggé elvetemedett lenne rá, hogy ama’ jószágot, követelésemre, minden századok’ ellenmondásának daczára, mégis számomra ítélje? De az egyházi javak, mint már említettük, nem is egyedül a’ fejedelmek’ adományaiból keletkeztek. Legnagyobb része azoknak kétségkívül buzgó hívek’, nevezetesen földbirtokosok’ aján- doka; ’s részint családilag gazdag, részint a’ szegényebb hívek által segített püspökök, káptalanok, apátok’ szerzeményeiből került ki. így I. András alatt Radó nádor0); II. Béla’ idejében Márton főispán6 7); III. András’ uralkodásakor Urusi Imre gróf8) tettek az egyház’ részére fekvő birtokban alapítványokat. Mikó gróf Helyn és Urs jószágait végrendeletileg az esztergomi érsekségnek hagyta9); hasonlólag Demeter tárnokmester és bácsi főispán Zuhna nevű földjét, Zonuk megyében, a’ nagyváradi püspöknek ajándékozta ,0). Mi pedig a’ papoknak akár adomány-, akár szerzeményeit illeti, el lehet mondani, hogy az egyháziak által részint hagyományozott, részint pénzen szerzett javak (ide nem értve a’ világi hívek’ fönebb érintett hagyományait,) az összes egyházi birtoknak legalább két harmadát teszik. Megjegyzendő pedig, miszerint a’ szerzemény koránsem eszközöltetett egyedül a’ már meglevő egyházi, ’s állítólag áíladalmi javak’ fölösleges jövedelmeiből; hanem részint egyes birtokos püspökök és kanonokok’ családi javainak haszonvételéből,

6) Schmilth, Ep. Agrien. P. I. p. 32 — 3. ') Cod. Dipl. Tom.

II. p. 88. s)Schmitth, Ep. Agrien. P. I. 224.®) Cod. Dip.

T. VIII. Vol. I. p. 195—6. l0) Katona, Hist. Crit. T. I.

or. 8. p. 539—542*