Vezerle Gáspár: Válasz n. t. Prámer Alajos kassai szent széki aljegyző úrnak, a káptalanok eltörölését indítványozó röpiratára (Eger, 1849) - 02.428
33 tanács egybehivása hoszabb időt követelvén, az egyház dolgai elintézésének halasztása leggyakrabban nem kis kárára történt volna az egyháznak. — „De vannak világos törvényeink44 mondja P. A. ur, „mellyeknél fogva rendelletett, hogy a püspök némelly fontosabb tárgyakat mint teszem föl a) a peres ügyek elintézéséi, b) a javadalmak osztogatását, c} az egyházi dolgok elidegenítése, s kicserélő ügyet, s. a. t. papjaik, bele egyezése nélkül önmaguklól el ne inlézzék. És ezek erősítésére a 4-ik kártágói Zsinat, és ex Concüio apud Valentiam, határozatait hozza föl. — És úgy látszik hogy azok elmellőzéséböl akarja megróni a jelen egyházi kormányzatot. — De nem legszerencsésebb tapintattal. Kiis tudhatná jobban, mint egy szentszéki jegyző, hogy „a peresügyek elintézése4- mai napis a püspök elnöklete alatt a presbyteri tanács által rendez- tetik? Tudhatja azt is: hogy „a püspök, papjai beleegyezése, s bizonysága nélkül senkit pappá fölnem szentel44 hiszen a papszentelés actus publicus, et so- lemnis szokott lenni, mellyre több presbylerek meghivatnak , s főleg ollyanok44 kik a folszentelendöket közelebbről ismerik, vagy ismerhetik. És íme! mielőtt a folszentelendöket érdemesítse a püspök a fölszentelésre mgszólit egy presbvtert, a jelenlévők közül mondván : Scis illos esse dignos? És miután a többiek nevében is azt válaszolja: quantum humana fragilitas nőssé sinit, et scio et testificor ipsos dignos esse hujus onus officii'4 csak azután részesitetnek az egyházi rend szentségében. Azt pedig nem tehetem föl P. A. úrról, hogy az egész megye presbytereit behívatni kívánná minden e- gyes ordinaliora; úgyis kevés ismeretük lévén a fölszen- telendök tulajdoniról, és alkalmas voltukról. — A mi illeti pedig „a javadalmak osztogatását44 kívánatos volna ugyan, hogy ez a presbyteri tanács befolyásával történnék; de miután hazánkban, az egyházak dicsőbb virágoztatására több buzgó családok az egyház pártfogói jogot magukra vállalni kegyeskedtek a mi nem cse-
