Vezerle Gáspár: Válasz n. t. Prámer Alajos kassai szent széki aljegyző úrnak, a káptalanok eltörölését indítványozó röpiratára (Eger, 1849) - 02.428
12 szólni. Itt csak a fölölti csodálkozásomat nyilvánítom hogy egy tudós férfi, és szent széki jegyző azt tudja átütni, hogy a polilicái absolulismusnak az egyházi legyen oka, terjesztője . fentartója. Hát mikor, és hol történt olly rögtöni változás a political világban, hogy ez, a reform kérdések eldöntésében az egyháztól kert tanácsot, ennek útmutatását követelte és az egyházi reformtól föltételezte volna a magáét : Nézzük édes hazánk legközelebbi eseményeit. Mutathat e föl a világ nagyobbszerü rögtöni political reformok szüleményeit mint kevés napok alatt történtek honunkban a nélkül: hogy az egyházi reformok ezeket megelőzték volna. Söl a politicai reformok beállásával kezdődtek egyes mozgalmak az egyházi reformok sürgetésére. Nem áll tehát P. A. ur azon állítása , hogy „inig az absolulismus egyházunk kebelében megnem szüntettél i U , addig a világi absolu- tismus kiirtására czélzolt minden törekvések haszontalanok “ Sőt ellenkezőleg azt mondom gálollassék meg előbb a világi absolulismus és meg lesz gátolva az egyházi, ha ez mégis itt ott tán léteznék. És hol alapította logicájának erősségét P A. ur? „a papnak népéveli összeköttetésében;“ és azt állítja azon csoda hatalmú erős fegyvernek, melly az absolutismust sírjában temetni képes. Oh! kedves szent széki aljegyző úr! csak kitetszik, hogy ön szobaludós lévén, a nép szelleméről e jelen korszakban gyenge ismeretei vannak; és azt, minek lenni kellene valóban létezőnek képzeli. Igaz; hogy „a pap népéveli összeköttetésének“ a legerősebbnek kellene lenni; és ez nem is hiányzik a papok részéröl, főleg hivatásuk főbb kötelességeik pontos teljesítésében intvén, s dorgálván a Viépet a rosz- ról; tanácsolva serkentvén a jóra, fölvilágosítván a szükségesekben — Bő, és világos jeleit adták ennek a kalhol. egyház papjai mindenkor ugyan, de kilíinöleg a most lefolyt, s jelen szomorú napokban , a mit senki tőlök igazságban megnem tagadhat. Igaz: a népnek is legerősebb egvbekötlelésben kellene lenni papjaival; de
