Fejér György: Kit 's mennyire illet az elhatározhatóság a' házosság' ügyeire nézve? (Pest, 1844) - 02.421

Az Olvasóhoz.

Ml vegyes házossági ügy eránt Németh ország* ban kipattant per Magyar honunkat is villongásba vegyíté. Ott a' házosság- és hatóságoknak minden félről, oldalról, heves, sanyarú, huzo- mos visgáltatásánál fogva a’ vita lecsillapult; bebizonyodván, hogy a’ házosság nem polgári kötés szerű, hanem erkölcsi, ’s religyióji alakú; azért egyházi elhatározhatóságot igénylő, ’s a’ polgári hatalomhoz csak képestleg, járulmánya- ira nézve, tartozható. ’S a’ vegyes-házosságok a’ k. k. Aíiyaszentegyházban elejétől fogva csak törettek, nem helyesíltettek; olly esetben pedig, ha a’ katholikus felek gyermekeiket Intőkben nem nevelték, eszközöltetvék érvényeseknek esméFtettek ugyan , de mint irtóztató erkölcstelenek megnern áldottattak. Azért az ollyaknak megáldottatása követelésétől a’ Német országi Fejedelmek, Felséges Császári Királyi Urunkkal együtt, elállottak, az egy Würtenbergi Királyt kivéve A’ különböző eg) házok’ követeléseinek pedig, a’házossági ügyekben, eligazításán, az ő tulajdon elveik és szabadalmaikhoz képest, a’ törvénytudósok, ’s közjóra ügyelők, dicséretesen , ’s dicsőül igyekeztek.

Nálunk mind eddigi helyes és helytelen ve- tekedések után, a’ fő csomó : miben álljon a’ házosság’ eredeti alkulata? ’S kit illessen az el- határozhatóság annak tulajdon ügyeiben? még oldatlan, mondfiatni: szó nélkül hagyatott; sőt inkább bonyolitottabbá tétetett azok által, kik a’ házosságot egészen polgárosítani, az ellenkező Ueligiókat egy szabályra vonni, viszonyítani