Hazslinszky József: Emlékirat az egyházról, és az egyházat érdeklő némely reform kérdésekről (Kassa, 1849) - 02.420
8 3. Hogy czéljának az egyház megfelelhessen, szüksége van férfiakra, kik a’ tanításban, kormányzásban, kegyszerek kiosztásában, minden functiokban eszközül szolgáljanak; azonban nehogy akárki magát az illy functiók tételére feltolhassa, szükséges a’ rend, nielly- nél fogvást az egyház jelelje ki azoknak utódit, kiket az üdvözítőnek az egyház alapításakor ama functiók, 's kötelességek tellyesitésére kijelelnie, kiválasztania kellett, mert ki bölcs akarta a’ czélt, neki az eszközöket is akarnia kellett. Az ember háromféle társadalomnak tagja; — a1 családinak, polgárzatinak, és egyházinak; — az első legkeskenyebb körű, és szoros értelemben vagy a’ szülék’, és gyermekek’ összveségét, — vagy pedig mindazokat foglalja magában, kik egy tűzhelynél élnek; — a’ polgárzati társadalom azon számosabb családokat foglalja magában, meliyeknek, — összveszö vei kezeiteknek, — személyeik, és vagyonaik ugyan azon törvények, és institutiók’ oltalma alá helyhezvék; — az egyházi társadalom pedig mind azon embereket foglalja magában, kik örök üdvösségüket ugyan azon egy religio által reménlik feltalálhatni. — Mindezen társulatokban szükségesek az elöljárók, kiknek a’ minden tagokkal közös, törvény iránti engedelmesség kötelességén kiviil, még külön, »’ kormányzási, elöljárói hivatalból eredő kötelességek is rakyák vállaikra; — az első két társadalom az embereknek ideigleni, a’ harmadik örök boldogságuk eszközlését tűzték ki maguknak czélul, noha vannak, kik épen az embereknek <ízen társadalmi elkülönzésében keresik a’ bajoknak fő kút forrását, u. m. melly elkülönzés szerintük táplálja emberekben az önzést, az emberek közboldogságának
