Hazslinszky József: Emlékirat az egyházról, és az egyházat érdeklő némely reform kérdésekről (Kassa, 1849) - 02.420
31 ein, a legközelebbi időkben is, mellyekről csak az néni tud, a’ ki az egyházi viszonyokról semmit sem tud; — pedig az egyháznak nem hiú fényre, hitvány gazdagságra, hanem szabadságra, önállóságra; — nem pazar fényű udvart, Lucullusi asztalt tartó ari- stocrata praelatusokra, hanam apostoli jellemű, erős, független lelkű püspökökre van szüksége, hogy az emberiség boldogságát valódilag eszközölhesse: — megköszönöm az ajándékot, de einem fogadom, ha azért nyujtatik: hogy velem azután az ajándékozó kényeszerént rendelkezhessék; — jobbnak tartom a^ szabadságot bár szegénységben, mint a’ rabságot bár milly fényben, — és a' tömlöcz csak tönilöcz, ha mindjárt gyémántból is lennének rakva falai, — és a’ rab Csak rab, ha aranyból is készülvék a’ lánczok, mellyekkel levan bilincselve. — Ezen bajnak megor- voslása végett az egyház fejedelmei igen sokat tettek; — különösen kiemelendők e’ részben 7ik Gergely, és 3ik Innoczencz pápáknak törekvéseik, — kik a’ rossznak, mellyet a’ világi fejedelmeknek az egyház szabadságára kárttevőleg ható befolyása szült, az által akarták elejét venni: hogy magokat minden tekintetben a’ világi fejedelmek felibe emelni törekedtek, a’ világ minden ügyeiben a’ legfőbb bírói hatalmat magoknak tulajdonítván; — azonban mint az emberi dolgokban szokott történni, a' hatás visszahatást szülvén, a’világi fejedelmek a’ sok czivódások után országaikba még a’pápai leveleket is csak az áitaiok történő megvizsgálás után bocsátották be, vagy is az úgy nevezett ,.jus placeti14t hozták be, mert természetesen, a’ többi feje- delinek a' pápai törekvést, csak mint egy kiilhatalom- nak saját számára lulysulyra törekvését tekintették, mellyet tehát ellensúlyozni szükségesnek tartottak.
