Hazslinszky József: Emlékirat az egyházról, és az egyházat érdeklő némely reform kérdésekről (Kassa, 1849) - 02.420
27 előttinek nyomdokától eltávozva, nyomorult földi birtokért, világi uraságért magát a’ kelet császárjának Vazuljává tette, mignem későbben némi, de éppen nem apostoli szolgálatok fejében Pippin, és Károly eszközlése mellett némelly tartományoknak függetlenebb urává lett, mellyek idővel uj birtokokkal megszaporodtak. A’ legfőbb pásztori példa’kővetőkre talált másutt is; főképen a’ püspökök, és a’ mindég szaporodó szerzetes rendek, úgy szinte egyéb egyháziak jószágokat aquirállak, nagy hatalomra, és uraságra vergődtek, némellyek szinte souverainekké lettek; — Hazánkban a' fejedelmek , — főképen szent István által a‘ clerus nagy jószágokkal elláttatott, és az ország rendei között első helyre tétetett. 4, Az egyház főnökeinek, az egyházi hivatalnokoknak a‘ világi fénnyel, gazdagsággal, urasággal ezen kaczéikodása e’ következendő öt szempontból ártott főképen az egyháznak, mert lör ekként a’ világi dolgokkal, birtokaikkal, földi gondokkal nagyobb mértékben elfoglalt egyházi hivatalnokoknak kevesebb idejök, és erejök maradt egyházi kötelességeiknek tellyesitésére. 2or Mert az egyházi hivatalnokokra árasztott világi fény, méltóság, rang, gazdagság az erkölcsöket könnyen megvesztegette azokban, és általok a’ nyájban, melly ő reájok bízatott, — ’s eszközlötte, hogy gyakran érdernetlenek, méltatlanok, és alkalmatlanok ama múlandó javak miatt magokat az egyházi hivatalokba tollák az egyháznak kimondhatatlan kárára. 3or Mivel a’ nyújtott kedvezmények fejében az azokat nyújtók az egyházban őket nem illető hatalmat gyakorolgattak az egyház szabadságának csonkításával.
