Hazslinszky József: Emlékirat az egyházról, és az egyházat érdeklő némely reform kérdésekről (Kassa, 1849) - 02.420

23

n»m biztosíthatja;— semmit egyebet Vie parancsoljon, mint csak azt: mi nélkül czélját nem érheti, mi nél- kil a' személyt, és vagyont nem biztosíthatja; — az a* legjobb társadalmi szerkezet, mellyben a* személy és vagyon biztosítása mellett az egyéni szabadság legkevesebbé van korlátozva.— Ennek értelmében tehát, ha a’ polgárzat az egyház czéljának magára nézve ártalmatlanságát átlátja, a’ minthogy átlátnia keik bi- zonnyára functiójában, és ennek eszközei megválasztásában az egyházat nem csak nem akadályozni, hanem még elősegíteni fogja annál fogvást: mivel az egyház czélja elősegiti az ő czélját is, és csak annyiban fog az egészre felügyelni, a1 mennyiben az emberi gyarlóság, és gonoszság néha vissza szokott élni a’ legszentebb dologgal is, mit megakadályoztatni, a' polgárzat- nak saját érdekében is fekszik.

A' mostani viszonyok.

1.

Ha pillanataikat az egyház, és polgárzat között jelenleg létező viszonyra vetjük, elszomorodott szívvel kéntelenek vagyunk ellátni; hogy az természetellenes alapokon fekszik; — az egyház vagy inkább az egyháziak, mint illyenek, a’ polgárzatban őket nem illető szerepet visznek; — a’ polgárzat pedig az egyházban őt nem illető befolyást gyakorolgat; — az egyházi hivatalnokok, mint egy polgári caszta tűnnek fel a1 polgári társadalomban; — a' polgárzat, vagy inkább ennek főnökei pedig jónak látták egészen a’ szentélybe hatva, a'mennyiben lehetett a’ religió erejét, és az egyházi hivatalnokoknak a’ népre befolyást saját érdekeiknek előmozdítására kizsákmányolni igyekezni, a’ miért az polgárzati fejedelmek egyházpártfogói szc^ rep alatt az egyházi hivatalnokoknak, —- főképp ezek