Hazslinszky József: Emlékirat az egyházról, és az egyházat érdeklő némely reform kérdésekről (Kassa, 1849) - 02.420
18 h a nem menyei ország megalapítása végett jolt e' földre, azonban semmi sem lehet természetesebb: minthogy religiójának szent szellemével mindent, és igy a' pol- gárzati társadalmakat is elakarta, és elakarja tölteni, — minek következtében egyházának elöljárói, kik azon szellemet, és elveket mindenütt képviselni, azoktól soha semmiben einem térni hivatvák , hivatásuk s/.erént nem részesülhetnek azon polgárzati előnyökben, mellyek a* Jézus religiójának egyenlőséget lehellő, minden gőgöt, önkényt kizáró szellemével összve- nem hangzók; — de sőt, ha fontolóra vesszük az iidvö- zitőnek eme két mondatát: „Az én országom nem e’ világból való'-4 János ISik r. 36 v. és ismét: ,.Senki két urnák nem szolgálhat“ Máté 6ik r. 24 v. megfogunk könnyen győződni arról is: hogy az egyház hivatalnokai, mint iliyenek az egyházi hivatallal együtt polgárzatit még ott sem viselhetnek: hol a' polgárzat szerkezete többé, kevésbé Jézus religiójának szellemével, és elveivel összveegyezik; mert az első mondatból azt hozhatjuk ki: hogy nem létezhetik olly hivatal, inelly egyházi, és polgári is lenne egyszersmind ; — a’ másodikból pedig kissé szélesebb, de helyes alkalmazással következik: hogy ki egynemű, p. o. egyházi hivatalt visel, ne válaljon polgárit is magára, mert utoljára egyiknek sem felelend meg kellőképen. 3. Az üdvözítőnek szavaiból Máténál a' 28ik r. 19 v. „Elmem én az egész világra“ ’s a’ t. kitetszik: hogy az apostoli hatalmat nem kötötte le időhöz, és helyhez, hanem mindnyájuknak hatalmat adott az egész egyházra kiterjedőt, és csak később, midőn már az igének elvetett magva bővebben kezdett kisarjadzani,