Hazslinszky József: Emlékirat az egyházról, és az egyházat érdeklő némely reform kérdésekről (Kassa, 1849) - 02.420

L — 16 — Krisztus ezen kellékekkel csakugyan elátta egyházát. Arról, hogy Jézus a’ maga egyházát örök időkre, és az egész világ minden embereire szerzetté, a’ ki ké­telkednék, magáról, a’ Jézus egyházának létéről ké­telkednék, mert olly világosok Jézusnak e’ lárgybani nyilatkozatai az evangéliumban, hogy ki ezeket tagad­ná, magát az evangéliumot megtagadná; — valamint az is: kitagadná: hogy ezen egyházra Krisztus Jézus az isteni tan, és uj törvény hirdetését, őrzését, terjesz­tését, feliigyelést, bíráskodást, ez uj törvény szelle­mében, s’ értelmében az előmerülő kiilömböző körül­mények közötti intézkedést, és kegyelmeinek a" kegy­szerek általi kiosztását bizla; — legjelentékenyebbek e’ részben Máténak 16 r. 18. 19. v. — 28 r. 19. 20 v. s: a’t. különösön pedig Máté 28ik részének 20ik ver­séből, melly így szóll: „Tanítván őket megtartani mind­azokat, mellyeket parancsoltam nektek41 kitűnik az is: hogy szerzőjének akaratjánál fogvást az egyház hivat­va van nem uj törvényt alkotni, hanem csak a’ Jézus által már hozott törvényt fentartani, terjeszteni, e's annak értelmében, és szellemében minden esetben in­tézkedni, és rendelkezni; — a’ törvény pedig, mellyet Jézus hozott, a' valódi szabadság, egyenlőség, és test­vériség törvénye, — törvény, melly a’ természeti józan, az az: az embernek magasztos rendeltetésével összve- hangzó szabadságán semmi erőszakot sem követ el, melly azt legkevésbé sem csonkítja, hanem „szabad­ságra hiv mindnyjájunkat44 mint Sz. Pál a‘ Galatabé- liekhez irt levelének 5 r. 13 versében mondja; —; törvény: melly kiilömbséget emberek között rangra

Next

/
Oldalképek
Tartalom