Csontos István: Ki-ki a' maga szerencséjének kovácsa : Rövid erkölcsi értekezés (Kassa, 1830) - 02.416

46

pcnyő szerént, hol a’ könnyűt a' nehéz rész szokta felemelni, csak a' mások' eszük, pennájok által, vagy pedig gazdagságjok és születés béli tekintetüknél fogva jutnak egy vagy más fó hivatalra, hol azután értetlenségük miatt magoknak és sok másoknak tetemes károkat okoznak : nem csak hogy legkisebb boldogságot adó belső gyönyörűséget nem érezhetnek 5 hanem inkáb bajokat és nyugtalanságjokat egészen az unalomig nevelik. A’ kik pedig belső tehetségekkel ugyan diszeskednek, de a' külsőnek t. i. a' rang feltarthatására megkívántaié erőnek híjával vágynak : szakadatlan szükségek' 's külömbféle fogyatkozások' szenvedése alá Vettetnek; a' mellet a'világ nagyobb részétől szegénységük miatt meg vettetnek ; mivel a' tudatlan község csak külsőjénél fogva ítéli az emberi nagyságot. Ha pedig fényes rangjok- hoz képest kívánják magokat mutatni: kénytelenek magokat megerőltetni, ’s még a' mellett az illendőség és becsület útjáról is gyakran félre csapongani ; hogy a' múlhatatlanűl szükségeseket ha mind mesterséges utakon módokon is, legalább a' lehetőségig kipótolhassák , és akkor bár