Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

1. rész, vagy A' természetes theologia

indulatosságnak , nagyravágyásnak , fösvénységnek, bosz- szúállásnak, egyéb vétkeknek szomorú következései, mel- lyek vigyázatra békességre egygyességre szüntelen integetik az embert. Az apróbb haszontalanoknak vagy ártalmasoknak tetsző állatok eledelül szolgálnak a’ nagyobbaknak, vagy orvosságra alkalmatosak, vagy az egyéb állatoknak szerfelett való, s éppen azért még ártalmasabb szaporodását nieggátollyák; a’ testeknek mesterséges alkotásával pedig az Alkotónak böltsességét mutattyák. Az essők sem a’ tengeren sem a’ vadon pusztában nem hijábanvalók, mert mind a' két helyen külömbféle élőállatok vannak, mel- lyeknek az essővíz kívánatos; különösen a’tengernek sós_ keserú vize essővízzel édesedik, a" pusztának imitt amott élő fái füvei pedig tápláltatnak. — Ha pedig keresztény lélekkel nézzük az illyen viszszatetsző , (időre órára né- melly rideg valóknak káros ártalmas jelenéseket alkotmányokat, tudnunk kell, hogy az Isten megolvasta a' lépéseinket, tudgya a’ hajszálainknak számát, és egy ezek közül nem esik le a’ fejünkről az ő tudta és akarattya nélkül, annyival inkább nem történnek illyen nagyobb és érdeklőbb viszontagságok a’ világon legböltsebb és legkegyesebb tzéiozatok nélkül. A*' fenyítő Istennek kezében uílyau eszközök azok, mellyekkel az embereket a’ maga léteiére, gondviselésére, a"1 törvénnyeinek szentségére, büntető igazságára, köteles engedelmességre, ő benne való bizakodásra, minden jónak buzgóbb kérésére, a’ bőségben mértékletességre, a’ szűkölködók iránt való szánako- dásra és irgalmasságra, a’ bűneinkre, azokért való elégtételre, és békességes tűrésre emlékeztet, eg) Szer smind. pedig érdemgyüjtésre, és a’ végtzéiunknak megeszközlé- sére alkalmatosságot nyújt.

3-or De mindenek felett kiállhatatlan a1 kételkedőnek ellenvetése az ellen, hogy az Isten az embernek legkegyesebb attya, legszentebb törvényhozója, legigazságosabb jutalmazója, és különös gondviselője. Ila az Isten akarja, hogy az ember erköltsi jó, és ennek mértéke szerint boldog legyen (úgy szól! a' hálaadatlan kételkedő), miért olly kevés ember erköltsi jó és boldog? Az egész teremtésnek az ember kedvéért kellene lenni , és úgy látszik, mintha inkább ellene volna. Tsak azért világít neki a’ nap, hogy lássa a’ roszat, melly egyhúzoinosan alatta történik. Minden elementomok (zsenge részek) fel vannak fegyverkezve ellene. Nints a’ természetben ollyan tsckélység, melly ellene öszvc nem esküdt volna. Az étkek, mcllyek tap-