Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

1. rész, vagy A' természetes theologia

84

mis pedig: hogy „mi olly dühösf mint mikor ki az Istent „mindenek teremtójének hiszi, gondviselőnek pedig tagad- „gya; és midőn mindenek alkotójának vallya, azt mond- „gya, hogy nem gondol az alkotmánnyaival: holott egy „ember sem olly baigatag, hogy tsak azért tegyen, és végrehajtson valamit, hogy az eivégezettel többé ne gondoi- „lyon“ (de Gubern. L. IV.) ?

Ó Isten! ki által él, és mozog a’ világon minden, kinek szint’ úgy alkotmánnyá a' nyűv mint a’ Seraf angyal, és mind a’ kettő böltsességednek planumába tartozik, mind a’ kettő gondviselésednek tárgya. Minden, a’ mit felőled gondolhatok, vagy legbizonyosabban tudhatok , az . hogy nagy és minden tekintetben megfoghatatlan vagy. De hogy volnál is a’ hatalomban és böltsességben legfellebb való, ha véghetetlenül többet nem tehetnél, mint én érthetek, vagy tudhatok? Azonban bár mennyire mcghaladgya az elmémet a’ te mindenekre terjedő gondviselésednek észfogása, merek még is ditséretet mondani nagy Nevednek: Melly igen felmag ászt a itatta ti aé te ts elekedet eid Uram’ ! mindeneket böltsességgel tselekedtél; betelt föld a' te jószágoddal — Legyen az Úré a' ditsóség örökkön örökké: vigad az Űr az ő alkot monnyá?ban — Énekelek az Úrnak életemben: ditséretet mondok az én Istenemnek, valamig leszek. Legyen gyönyörűséges előtte az én beszédem : én pedig az Úrban gyönyörködöm. Fogygyanak el a bűnösök ci főidről, és hamisak úgy, hogy ne legyenek. Áldgyad lelkem az Urat (Zsolt. Cili, 24, 31, 33, 34, 35.)! Amen.

11. Katekezis

Az Isten különös gondgyát viselt az embernek.

Azaz: nagyobb szembetűnőbb több jótéteményekkel tetézi, mint az egyéb állatokat 1-ör egy át álltjában. Ha nem mondaná is a’ szent írás, hogy az ember az Isten képére és hasonlatosságára van alkotva, önkényt elhitetheti

magával az ember, mihelyest a’ testének és lelkének tilajdonságait, ereit, tehetségeit a’ többi állatokéval öszve- tarya, és láítya, hogy valamint az Isten az egész világon jninlen korlát és határ nélkül, úgy az ember az ő tehet- kégeiiek korláttyai és határai között eszesen és szabad tetszése szerint él, és tselekszik,, uralkodik, magát szolgál-