Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia

189 nein Sphynxnek rejtett szavai, hogy azoknak megfogására, ki tudgya, minő eszeskedés kellene. Az Isten maga tit­koknak titka; még is a' mennyire ólet tudnunk kell, min­den kinyilaikoztaiás yélkül szent Dávid szerint még a' tse- tsernős gyermekek is megfoghatlyák (Zsolt. VIII.XV1IL); szent Pál szerint pedig menthetetlenek a' Pogányok, hogy az Istennek láthatatlanak a’ teremtett dolgoknak kukáiéi­ból ki nem tanulták (Rom. I, 17—22.). Mennyivel inkább ollyan útmutató után, miilyen volt Kristus és az Aposto­lok, oliyan tekintet után, miilyen az Anyaszenteg> ház, ollyan jelenések történetek változások után, miilyenek Kris- tusnak üdéjétől fogva a‘ hit dolgában megestek, kitanul­hatni, hogy mellyik a’ sok ellenkezetek között a‘ józanabb rész, tsak az embernek szemeire hólyagot ne vonnyon az indulatoskodás. Semmit sem tesz itt az embereknek sok­féle talemoma. A' legegyügyűbb paraszt szint’ úgy hiszi, hogy van Roma Páris London varasa, mint a’ legböllsebb Philosophus; minden bizonnyal tehát azokat is elhiheti, a1 miket isteni és egyházi tekintet után hinnünk, tudnunk, tsclekednünk kell. De mi nagy kegyetlenség ezernyi ezer embert örök kárhozatra Ítélni azért, hogy nem keresztény katolikus ? — F. De mi nagy gonoszság és bún, mikor az ember látván lát, és nem lát; hallván hall, és nem ball; megtemérde- dett szívvel van; az igazság ellen tusakodik; megtérni és meggyógyulni nem akar? Az Istennek szabad akarattyán állott az embert teremteni vagy nem teremteni, az érde­meit illyen vagy amollyan jutalommal megjutalmazni, őtet Ádámnak esete után a’ végtzéllyára így vagy amúgy képe­síteni. Minckutánna tehát az isteni jóságnak tanáttsábol az embernek végtzéllya az erköltsi érdemet követő örök boldogság; Kristus pedig a’ megesett emberi nemzetnek képesítője, és az egyedül igaz és üdvözítő hitnek fclállító- ja azon alku alatt alkalmaztattya az emberekre az ő szen­vedésének érdemeit, és őket az örök boldogságra képesek­nek ösmeri, ha hiszik, és megteszik, a’ mit ő örök élet­nek vesztése alatt hinni és megtenni parantsolt: valamint nem tesz rövidséget az Isten a’ gonosznak, mikor őtet az Örök boldogságtol elzárja, mellyröl a’ gonosz maga, gonosz életre adván magát, önkényt lemondott; úgy nem tesz rö-, vidséget Kristus az élőknek és holttaknak megitélője, mi­kor az Övéinek nem ösmeri, az ó vérén szerzett üdvös­ségtől elzárja azokat, a’ kik az egyedül igaz és üdvözítő hitet elfogadni nem akarják; és valamint sem az egygy jj^

Next

/
Oldalképek
Tartalom