Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia
az embernek értelmét, és hajtya jóra az akarattyát a’ nélkül, hogy az emberi természetnek tehetségein ^ és szabad akarattyán legkisebb erőszakot tegyen ; az Oltári Szentségnek titka, hogy Kristusnak valóságos teste és vére, istensége és embersége a’ kenyér és bor színe alatt jelen vagyon; 's a’ t. de hogy hogyan mikint vannak ezek, meg nem foghattynk. A’ második kérdésre ezt kell mondanunk: hogy a’ titkok, nem lehetetlenek, a1 józan ész magától átláttya tör azért, mert a’ titkokat semmi ellenkezetben sem hely- hezteti a1 kinyilatkoztatás. Nem mondgya: a' három személy egy személy; az egy természet három természet s a‘ t. Ha pedig ellenkezetet nem látunk a’ titkokban, már lehetetleneknek sem tarthattyuk azokat. 2or Az emberi észnek fogása keskeny határok közé van szorítva, inellye- ken túl verhetetlen sok igazságnak van helye, mellyeket az emberi elme önmagától soha se találhat fel; világosak pedig az isteni véghetetlen ész előtt, melly semmi határokat sem ösmer. Ha tehát azoknak kinyilatkoztatását szükségesnek láttya az Istennek böltsessége, kétség kívül talál altban módot, hogy a1 mennyire szükséges, tudgyuk meg, )n gy miben állnak, ha meg nem fogjuk is, hogy mikint. Ezek pedig a1 titkok. Ezért merő balgatagságok az erfé- le ellenvetések, meilyekkel ostromolják a’ keresztény hitet némelly semmi hitüek, mintha tudniillik igaznak tartani parantsolná, a’ mit az ész hamisnak vagy lehetetlennek gondol; vagy hogy hijáhanvaló a’ titkoknak kinyilatkoztatása, mivel az ember semmit sem ért belőlök. A' között, a1 mit az ember meg nem foghat, és a’ mit az ember hamisnak vagy lehetetlennek lát, nagy a’ kiilömbség; azért igaz lehet, és az Istentől ki is nyilatkoztattathatik, a’ mit az ember meg nem foghat, és a’ mennyire azt neki megfogni szükséges, talál henne módot az isteni böltsesség, hogy megfoghassa. 3or A’ természet maga titkokkal tel- Jyes, mellyeknek megfejtésében mind eddig Injában fáradoztak a' legtanulttabb elmék. P. o. hogy akármellyik nemű mag a’ földbe vetve alól gyökeret ver, feli öl tsirát- hajt, és különös magasságú vagy formájú nőve vénnyé fává válik, mellynek dereka, ága, levele, virágja, gyümöltse, néha sok száz vagy ezer magja van; hogy a’ magneskő a’ vasat magához vonnya, a1 mágnestű éjszak felé fordul, a1 földindulás, az állatoknak fogantatása ’s a’t. merő titkok. Az ember maga magának titok. Ki magyarázta meg annak módgyát, hogy a’ külső tárgyak a' testi érzékenységbe