Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
70 9. Katekezis Kivált az embernek legkegyesebb attya 9 legszentebb törvényhozója 3 legigazságosabb jutalmazója. Az ember minden tekintetben fennmullya, és maga után meszszehadgya minden egyéb teremtményeket a’ földön. Igaz, hogy a testére nézve ő is az állatoknak sorába tartozik. A’ testének szint’ úgy tagjai vannak, mint az állatoknak; lát, hall, ízlel, szagol, érez, mint azok: de még is mind ezek mellett miilyen ő közötte, és azok között a’ külömbség? Mellyik állatnak teste olly mesterségesen van alkotva? mellyiknek van annyiféle, olly finom, és nehéz dolgoknak végzésére képes keze lába? mellyik mutattya az ábrázattyának vonásain olly világosan, hogy mi forr a’ szivében? mellyiknek szája, nyelve torka az értelmes szóllásra, a’ gondolatoknak kifejezésére olly alkalmatos, mint az emberé? mellyik élhet el a5 világnak minden részén úgy mint az ember? Sőt még a’ testének ég felé emeltt szép termetével is nem azt mutattya-é, hogy ő nem annyira a’ földiekhez, mint a' mennyeiekhez tartozik? A’ testen kívül még testetlen v alóság is vagy lélek van az emberben. Ismét igaz, hogy az állatoknak is van lelke, de mennyire külömböző az embernek lelkétöl? Az ember az ő értelmével megfogja, és megérti, nem tsak a’ mi magában belsőképpen történik, vagy a’ mit a’test kívülről az Öt érzékenységekkel érez, hanem ezeknek okát, okozat- tyait, tulajdonságait, ereit, hasznát, ártalmát, következéseit is; azoknak képét magában lerajzollya, ezen észképeket szemlélgeti, egymással öszvetartya, egymástól elvá- lasztya, belőlük újakat alkot, és mint saját teremímén- nyeivel játszik , az az: képzel, ítél, következtet, gondolkodik ; e’ képpen pedig tsuda mesterségekre talál. Az akarattyával önkényesen azt tselekszi, a’ mi nekitetszik; mintegy isteni hatalommal uralkodik a’ testen, és annak tagjain. Akarja a’ lélek, hogy állyon, űllyön, ugorjon, frisebben vagy lassabban mennyen szaiadgyon a’ test, és megleszr; akarja, hogy mozdittsa így amúgy az úját kezét, fogjon, üssön, takarjon valamit, ez is meglesz; akarja, hogy szóllyon , kiáltson, súgjon, énekellyen, hallgas- sen, nézzen, szagollyon, foglalatoskodgyon valamivel, Vagy veszteg állyon, és minden meglesz pedig olly pon
