Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia
130 vele nints cgygyességben , az Istennek tetszésére hagyván, hogy azt beütne sikeresé tegye: valamint az Anyaszentegy- ház is Nagy Pinteken mint a’ Kristus áldozatijának esztendőnapján nem tsak a1 hívekért, hanem az Elszakadtta- kért, Eretnekekért, Zsidókért, és Pókanyókért is nyilván könyörög. De közölök a‘ mostani egyházi fenyíték szerint közönséges regula gyanánt senkit sem nevez sem ekkor, sem egyéb közönséges nyilvánvaló Isteniszolgálattyainál, szent Miseáldozatokban , Proeessíókban vagy Létániákban; inert a’ közönséges nyilvánvaló Isteniszolgálatokban és az Anyaszentegyháznak nevében mondandó könyörgésekben valakit nevezet szerint említeni annyinak tartatik, mint vele a' hitben egygj ezni, a^ mint a' szent Miséhez tartozó t-Iők és holttak kánom.yábol kitetszik; ez pedig nem eshet meg egyéb mint fonákosan. Azonban a1 felebaráti szeretet, melly szent Pálnak tanítása szerint még a’ hitnél is nagyobb (A Kor. XIII, 13.), talál benne módot, hogy a1 hitnek minden sérelme néskiil Isten irgalmába ajánlhattyuk a' tévelygő, és szentek ügyességéhez nem tartozó embertársainkat; a1 mint régenten szinte az üldöző pogány Tsá- szárokért is pedig nevezet szerint nyilván való könyörgések bemutattattak (I Tim. II , 1—3. Tért. Ápol. c. 3.); sőt ez mostani üdőbcn is kivált az egyházi Fellebbvalóságnak rendeléséből, mellyet illeti a’ közönséges nyilvánvaló isteni szolgálatokat elintézni, megtörténhet. Szerelmesim ! sohase gondolhattunk okosan, hogy a1 Szentek már semmit sem tudnak felőlünk. Mig ez életben voltak, hathatós szeretettel viseltettek irántunk, hát most már nem többé? A1 meghalálozott Atya, ki a1 gyermekeit jól nevelte , meg van már jutalmazva, de azért rólok nem törődik-é? Szent Péter és szent Pál munkái most is foganatosak és gyümöitshozók, lesznek is egész világvégezetig; elvették ugyan azoknak jutalmát a1 mennyben , de már nem gondolnak velünk? Ok egy hitágazatot hagytak a* számunkra: Hiszem a Szenteknek egygyességét % és semmi egygyességek se legyen velünk? — Okosság, ha a’ megnőttehb gyermekek a’ kisebbeknek pártját fogják, és ókét tanáttsaikkal intéseikkel példáikkal a’jóra vezetik. Kétség kiviii tetszik ez minden atyának. Hát a’ mennyei Atya előtt nem kedves a’ Szenteknek egygyessége, melly szerint a"1 mennyei Szentek nekünk földieknek, mi pedig velek egygyiitt a' Purgatoriombélieknek kezet nyújtunk, és mintegy húzzuk segíttyük egymást az erköltsnek pállyáján ,V mennyországba? — Az Isten tsupa szeretet fi Ján. IV,
