Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

1. rész, vagy A' természetes theologia

68 hogy mindennek van kezdete, pedig nem magátol, hanem mástol mint mivelőoktol vagy alkotótol, ki annál tudósabb, böltsebb , hatalmasabb, mennél szebb, rendesebb, haszno­sabb a’ tsinálmánnya. Egy óra egy palota, egy hitvány gunyhó , egy tüzrevaló gaz nem lehet kezdet, ügyes tudós alkotó, eredeti materia, vagy mag nélkül, hát e’ roppant világnak tsuda szépségű és alkalmaztatású épülete, annak nagyobb kisebb része lehetett é kezdet és alkotó nélkül? Lehetett-é eredeti magból vagy matériából? De hol vette magát az eredeti mag, és ki költötte ki ? hol vette magát az eredeti materia, és ki faragta ki ; ki hozta azt olly szép réndbe, mill} ént a" világon látunk? ki ojtotta bele az ér­zékenységeket, mellyek az állatokban vannak? — Lehe­tett-é merő történetből, zűrzavarból elmulhatatlan végzés­ből? De előttem áll egy edényben öt hat maroknyi bötű, fogom, és tiszta papirosra kihintem, mitsoda történet zűr­zavar vagy végzés által kerül ki ezen vetésből egy szép imádságos könyv, szent írás, vagy Szentek élete? — Le­hetett-é emberektől vagy önmagától? De mellyik emberi tsinálmány fenntartya bár rövid üdőre is a'léteiét, és táp- lállya magát mint akármelly fű fa állat? Száz meg száz sze­kér követ hordátok egy rakásra , vési, faragja, öszverakja magát ez a’ kő, hogy belőle szép ház kastély palota kelet­kezzen ? Vagy talán öröktől fogva így áll a’ világ mint mostanában? Éppen bizony; mintha mind egygyik alkot­mánynak kellene okának lenni, mind valamennyinek pe­dig öszvesen nem; vagy mintha valamelly lántzrol az hi- hetné az ember , hogy jóllehet hogy mindegygyik karikája a’ másiktól függ, de a' legszésőbbike sehol sints megerő­sítve. Lehetetlen mivelőokoknak és miveleteknek sorát első mivelőok nélkül gondolnunk. Van azért a’ világnak alkotója, pedig ollyan böltsességű és hatalmú , melly azt semmiből az ő egygyetlenegy akarattyának eszközével hoz­ta ki a’ léteire, azaz teremtette. Ezt az alkotót teremtőt pedig Istennek mondgyuk , tehát van Isten *). *) Soha sem volt olly bárdolatlan, ds durva nemzet, melly Isteneket nem hitt volna (Nulla quidem est tam barbara natio, milia gens tam efferata, nemo tam immanis, cujus mentem non imbuerit Deoium opinio. Multi de iis prava sentiunt, id enim vitioso more effici solet: omnia tamen esse vim, et naturam divinam arbitrantur. Cic. de nat. Deor. e. 2. — Morta­les turn politos, tum barbaros miror, cum tantum moribns, institutis, deorum formis, et appellationibus dissideant, unam tamen et communem legem, ac sermonem habere esse Deum* Maxim. Tyr. dinert. 1. — Ve­ritatis argumentum est aliquid omnibus videri , tanquam Deos esse, quod omnibus de Diis opinio insita est; nec ulla gens usquam est adeo extra leges moresque projecta, ut non aliquos Deos credat. Sene. ep. 117 }. És

Next

/
Oldalképek
Tartalom