Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia

Ilf) egész tanítását, hanem annak fsak töredékei^; egygyik ezt, másik azt írta meg; egygyik ezt, másik azt liagyta el; a’ mint kiki láthattya, a’ ki az Apostoloknak írásait egymás­sal öszvetartya. De az sem tetszik ki belőlük, hogy mi­dőn egygyik egyről, másik másról ír, mind őszve egészen, előadgyák Kristusnak tanítását; mert akkor fonákul tör­tént, liogy azonegy dologrol ketten hárman, sőt mind a’ négyen is írtak. Inkább egyátallyában tsak azt jegyzik az Evangyclisták, hogy itt ott tanított Kristus , de hogy mit tanított, fel nem jegyzik (Mát. IV, 23. Mark. VI, 12. X, 1.). Szent János őszinte íMegvallya, hogy sok egyebeket tett Jesus, mellyek ha egygyenkint inegiratnának, az egész világ sem foghatná meg a1 könyveket, mellyeket írni kel­lene (XXI, 25.). Ezekből világosan kivehetni, hogy sem egygyenkint sem öszvesen nem írták meg egészen Kristns- nak tanítását az Apostolok. Azért azt sem lehet monda­ni, hogy legalább tsak az elég, a’ mit írtak; kivált mivel bizonyos, hogy az Apostoloknak néinelly írásai már egé­szen elvesztek (I Kor. V, 9, 11. Kol. IV, 16.). Már most ha tsak az Isten igéje, a’ mi írásba van foglalva, és a" mi nints írásba foglalva, azt Isten igéjének elfogadni nem tartozunk; ha tovább elegendő, a’ mi most a’ szent írás­ban áll: akkor azt kell mondanunk, bogy sem Kristusnak sem az Apostoloknak szóval való tanítása nem volt Isten igéje, legalább tsak az és addig, a1 mi és a’ meddig nem íratott meg; most pedig Kristusnak hitét nem bírjuk egé­szen , mellynek részét a’ szent írásnak néinelly könyvei­vel egygyütt elvesztettük. 4-er De nem is tudhattak az Apostolok arról sem­mit, hogy a’ Kristus tanításának tzikkelyeit tsak ő írá­saikból kell kiemelni; mert, ha kiveszszük szent Jánost, ki a'I előbb írtt három Evangyeliomot olvasta, minek- előtte a" maga Evangyeliomát megírta volna, és szent Pé­tert, ki szent Pálnak leveleiben járatos volt (IIPét. III, 15, 16.), a’ többiek nem tudták, hogy ki, mit, és kinek írt. Feküdtek az írásaik két báróin száz esztendeig azok­nál, a' kiknek kezébe jutottak, mig napfényre és köz tu­datra jöttek. Első volt a’ IV-dik Carthágoi Zsinat, melly 418-dik esztendőben gyűlt öszve, melly a’ szent írásnak mostani könyveit előszámlállya, de az sem volt mint ol- lyanokrol bizonyos, minthogy a’ tengeren túl fekvő Ek- klesiáknak az iránt való véleményét tanátsul kikéri. Te­hát hirdet tetett, és elfogadtatott a'Kristus hite tsupán tsak szóval való tanítás vagy hagyományok után, és a' nélkül,

Next

/
Oldalképek
Tartalom