Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia

tova ne vitettessiink a’ tudománynak minden szelétől az emberek gonoszsága által> a tévelygésbe ejtő álmokság által; igazságot tselekcdvén pedig a’ szeretetheti, mindenestül fogra nevekedgyünk abban, a ki a' fo (VI, 1 — 6, 11 — 15.). Szent Pálnak ezen szavai szerint, az egész Anyaszentegyliáz egy test, egy lélek; abban egy az í r tudniillik Kristus, egy a’ hit, egyek a’ Szentségek, valamint egy az Isten; ennek az egységnek sikeresebb fenntartására, és a1 hitbéli sokféleségnek eltávoztatására pedig állíttatott fel a1 tanítóhivatal, meJlynek oktatása után midőn a' hitben mindnyáján egyetértünk, erköltsös magunk viselefe által is Kristusnak megérett és megállapodott emberkora szerint való tökélíetes férjfiat kell tennünk.

Az Anyaszentegyliáz bizonyos lévén ezen hatalmáról, kezdettől fogva élt azzal az ő Püspökei által. Pia szinte az üldözések alatt is akármellyik Megyében tanítani kezdett valamit egyvalaki, a' mi az újságnak szinét mutatta, mindgyárt a’ megyebéli Püspök közönségesen egyházi Gyülekezetekben megvizsgáltatta, a' régi hittel öszvetartaita, és ha azzal megegyegyezőnek nem találta, megvetette, megátkozta, a1 szerzőjét és követőit, kivált ha makatsok voltak, egyházi számkivetésre (excommunicatio) ítélte, avagy az egyházi közönségből kizárta. De minthogy a' hit köz jó, meJlyröl ollyan tekintettel és jussal Ítélhet az egygyik Püspök, mint a’ másik, megtörtént, hogy a’ melly vitatást hit ellen valónak tartott az egygyik, azt a'másik annak nem tartotta, azért annak szerzőjét is egyházi közönségbe fogadta. Ez is a’ maga jusával élt. így támadt a rideg vagy egyes Ekkiesiák között meghasonlás, melly hol az isteni Gondviselés azt a’ jót hozta ki, hogy a’ dolgot szor- gosabban vizsgálták, az igazságot erősebben nyomozták, és tökélletesebben kivilágosították. Megszűnt a’megbason- lás, és mint az égi háború után tellyes fényben kimutatta magát az igazság, mikor az egész Anyaszentegyháznak a’ kérdésben forgó dologrol való Ítélete kitetszett akár a' közönséges G\ülekezetekbe öszveállott Püspököknek végzéseiből, akár pedig az elszélledtteknek kifejezéséből. És az ellen magát szegezni mindenkor nyakasságnak nagy bűnnek tartatott, melly az Eretnekség 3 annak szerzői vagy követői pedig az Anyaszentegyháznak kebeléből kizárattak, egyházi átok alá vettettek. Mit tartottak a‘ szent Atyák az Anyaszentegyháznak bírói végzéseiről, elég legyen szent Cypriántol (L. de unit. Eccl.) hallani: „Nem jut Kristus- „tol igértt jutalomra, a’ ki elhadgya Kristusnak Anyaszent-