Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia
37 Iegfellebbvaló tekintetek és Katalinok mindenütt oilyannak nem ösmertetett volna, melly kérdést sem szenvedd Hlyen bitben voltak a’ Romai Püspököknek elsősége felöl a’ szent Atyák (Cypr. L. í. ep 3. ad Corn. ep. 54. Optat. L. I. c. Parin. Aug. ep. 162. Uiero. ep. 1. ad Damas.), kik a’ Romai Püspökséget szent Péter székének, a’Romai ekklesiát pedig a’ többi Ekklesiák elsőjének, fejének, annyiénak, tanitónéjának nevezték. Hasonló tisztelettel szállottak a’Romai Pápáról és Ekklesiárol több szent Atyák, (Tért. do praesrr. c. 22. Scorp. c. 10. Cypr. de unit. eccl. ep. 70. Amhr. L X. in Luc. n. 176. Hilar. L. VI. de Trin. n. 37. Leo INT. ep. 21. Serin. 3. in anniv. assump. Greg. M. L. V. ep. 20. Greg. Naz. Orat 26. Nyss. Orat. 2. de S. Stepb. Epiph. in Ancor. n. 9. Chrys. Serm. 6. in Psal. XCIV, Cyril. Alex. L. Xíí. in Joan.), és egyházi Gyülekezetek (Nicae. Sardic. Constant. Chained. Ephes. Plorent. Tartsd öszve Dupio de antiq. Eccl. discipl. T. IL Dissert. 4.). Azért az Anyaszentegyház a’ Romai Pápának szavát akár a’ hit vagy erköltsiigyelő ágazatoknak meghatározásában, akár a’szent írásnak magyarázásában, akár a1 fenyítéknek megállapításában megváltoztatásában vagy attól való felszabadításban, akár a' pöröknek eligazításában mindenkor elsőnek, legfőbbnek, legnyomosabbnak tartotta; a' görög szertartásit Keresztényeket pedig, kik a1 Romai Pápát szent Péter tiszt- foltatójának, és az Anyaszentegyház fejének nem ösmerik, a’ kebléből méltán kizárta; mert soha se szabad Kristus- nak valarnelly rendelését úgyr venni, hogy utollyára semmi hasznos rendelés hanem tsak merő ísalatkozás, vagy szemfényvesztés jöjjön ki belőle. „Tartsuk tehát tiszteletben a’ romai apostoli szent Szé- „ket, melly régolta a' mi Tanítómesterünk; a’ mi sze- „líd magunk viseleté legyen a1 köteles hálaadatosságnak adó- ,.ja.“ Jgy kiáltottak fel a1 Triburi Gyületkezetnek huszonkét Vemet Püspökből álló Atyái, kik között legjelesebbek voltak: Hatto Moguntiai, Herman Coloniai, és Rathbod Treviri Érsekek. Ezek szerint, a* mik ebben, és a’ két előbbeni értekezésben mondva vannak, az Anyaszentegyház egy lelki ország, mellynek szerzője, felállítójn , tulajdonosa, vagy birtokos ura, feje Kristus Jesus maga, ki azt saját vérével magának szerezte, és megszentelte (Ap. Tsel. X\, 28. Efes. V, 25, 26.); azért azt Kristus maga, és egyátallyában a’ szent írás az ő országának, ma gat pedig annak urának (Ján. XIII, 13, 14. XVIII, 36. XXI, 7. Efes. V, 5. Kol. I,
