Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia

'S

Második Szakasz.

Az Anyaszentegyházr ol.

87. Katekezis

Az Ekklesmnak vagy Anyas zent egyháznak

lor Ertelemhatározása. Ekklesia görög szó, magyarán gyülekezetét társaságot egyházat tesz, melly értelemben a’ szent írás is kiifombféle gyülekezeteket, nevezetesen szent Dávid egygyik (XX 5, 5.) Zsoltárában a’ gonosztévőkét másikában (CVI,. 32.)pedig a’ köz népét Ekklesiáknak nevezi. Azonban régolta szokásba jött Ek- klesián ollyan társaságot érteni, melly Religiónak gyakorlásának állott Öszve. Ezért Ekklesia bizonyos Religiót követő embereknek Öszvessége; és a’ mennyi a’ Religio, annyi az Ekklesia. Minthogy pedig az egy Religiónak követői sem gyűlhetnek mindenhonnan, kik talán a’ föld* nek legtulsóbb részein laknak, öszve annak gyakorlására, hanem tsak a*' kik e’ véghol egy bizonyos papi Elöljárónak kormánnyá alá jutottak; azért vannak minden Héli- giónak közönséges és rideg Ekklesiái. Közönséges Ekkle- siát teszik öszvesen mindnyáján, a’ kik azonegy Religiót követik; rideg Ekklesiákat pedig minden különváló tárr saságok, mellyek a’ Religiónak gyakorlásában azonegy papi Elöljárónak kormánnyához tartoznak. A’rideg Ekkle- siák kisebb vagy nagyobb terjedésnek a’ hatalom szerint, mellyel az egymás felett emelkedő papi Elöljárók fel vannak ruházva. Mivel pedig a’ Religiónak gyakorlására, melly bizonyos szertartásokkal megy végbe, e’végre szcn- teltt épületek vagy templomok szolgálnak, azért még ezen épületek is Ekklesiáknak nevét viselik. Végtire valamint a’ Religio igaz és hamis: azon szerint az Ekklesiák is vagy az Istennek igaz házinépei házai, vagy állgyüleke- zetek.

Minket keresztény Katolikusokat az az öszvesség Ekklesia egyház érdekel, melly a’ keresztény katolika Reli-