Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia

,/egyvcres embernek botsánatot nyer a z Istentől; Istvány „az ő Urának követője, és Kristusérl első Mártír az ő „üldözőinek kegyelmet kér: minekutánna Kristussal lenni „kezdtek, kevesebbet tebetnek-é“ (Vidv. Vigil.)? Számta­lan példákat olvasunk a’Szentek életében, bogy az Isten az ő Szentéi által szinte tsudálatosan is megsegítette azo­kat, a’ kik segítségül hitták őket, mellyeket ha ki merő költeményeknek tart, semmit se hidgyen a’ régiségnek. Valamint pedig nem tehet tsudát az Isten hamis tudo­mánynak megbizonyítására, úgy tiltott vagy rósz szokás­nak következésében sem. Az egyházi szent Gyülekeze­tek is (Xon. Chalc. a. 451. Constant. III. a. 680. Nie. II. a. 787. Act. 6} illyen Iliiben voltak a' Szenteknek kö­nyörgése felöl, és a1 kik ellenkezőt vitattak, azokat Eret­nekeknek tartották. Ha pedig a' bizon3'Os , hogy az An­gyalok, és a’ Szentek érettünk könyörögnek , nem lehet okosan kétségbe hozni, ha Jehet-é, szabad-é, jó-é, hasz- nos-é őket segítségül híni. Lehet; mert az semmi ellen- kezetet sem foglal magában. Szabad; mert azt semmi törvény sem tiltya. Jó; mert azzal vaüyuk a" Szentelv­nek egygyességét. Hasznos; mert a’ mit a’ mi érdemet- lenségiink miatt az Issenlöl kérni vagy reményleni nem merünk, az ő baráttyainak könyörgése után megnyer- lietty ük. Tisztellyük tehát először az Angyalokat mint tiszta lelkeket, mellyek szüntelen az Istennek szine előtt ké­szen állnak azoknak szolgálattyára, a* kik az üdvösség­nek örökségét veszik ^Zsid. I, 14.). Tisztellyük másod­szor a’ Szenteket mint az erköltsnek buzgó követőit, az Istennek hív haráttyait, Kristussal egygyüttországlókat, az embereknek segítő gyámolait, az emberi nemzetnek díszét. Tisztellyük harmadszor és mindenek felett a'Bob dogságos Szüzei mint az Istennek, úgy szóiban, rokonát, az Atyának leányát, a’ Fiúnak annyát, a’ szent Léleknek mátkáját., a' szent Háromságnak templomát, a’ mennyek­nek királynéját, az emberi nemzetnek szószóllóját. Kér­jük őket, hogy essedezzenek érettünk, hogy a' mennyire a’ mi érdemünk megfogyatkozik, Kristusnak végbetetlen érdemeire nézve adgya meg az Isten, a' mi üdvösséges. Hogy pedig a’ tiszteletünk tisztább, és a’ kérésünk hat- hatósb legyen, kiváltképpen az ő életek és erkőltseik fo­rogjanak a' szemeink előtt; azok szerint mivellyiik, tö- kélletesíttsük, a1 könyörgéseikre érdemesítsük magun­kat, hogy a kiket tisztelünk, segítségül hívunk, és kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom