Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia
50 adunk, a’ kit bizonyos tökéllctessrgcrt, crkölísérf, sr.éi- tóságért arra érdemesnek tartunk; ezért tisztelhetjük nem tsak az embereket, mint p. o. a’ szólóinkét, jóté- vőinket, királyunkat, magistratusbélieket, istenes, tudományos embereket, hanem még a’ lelketlen dolgokat is, mell} ek bizonyos jeles tzélra szentelve vannak, mint p. o. a' királyi koronákat, képeket, templomokat, oltárokat, ’s a’ t. De minthogy a? lelketlen dolgok magokban sem tiszteletre sem gyalázatra nem képesek, ezen második esetben a’ tisztelet viszonyos (relativus} azzal, a’ kire mutatnak a’ lelketlen dolgok, úgymint a királlyal, Szentekkel, Istennel. Az imádás pedig ollyan tisztelet, melly egyedül tsak az Istent mint minden tökclletességnek teljességét, a’ világnak teremtő és gondviselő urát, az embernek törvényhozóját és jutalmazóját illeti; azért az imádás tulajdonképpen isteni tisztelet, és Istenen kívül senkit sem szabad imádni. , Ezek szerint a’ tisztelet, vagy ba a’ szent írásnak tágasabb értelme szerint veszszük, az imádás is lehet vagy polgári yagy religíoi; polgári ugyan, mikor azt természetes és világi jelesebb tulajdonságokért adgyuk valakinek , mint p. o. a’ királynak, magistratusbélieknek , elöljáróinknak, szülőinknek, jótévóinknak ’s a’ t.; reli- gioi pedig, mikor azt természet felett valókért és erköl- tsiekért szánnyuk valakire. Minthogy pedig az Isten maga, úgy szóllván, legtermószet felett valóbb, és minden erköltsi tökéiletességnek teljessége, valamint az imádás szorosabb értelemben véve (cultus latriae}, úgy a’ Religio is tulajdonképpen és átalanfogva (absolute} tsak az Istent illető tisztelet. Azonban mivel természet felett való tulajdonságokkal felruházta az Isten az Angyalokat és aJ ditsőültt Szenteket is, nyilvánvaló, hogy viszon} osan (relative} az Istenre az Angyaloknak és Szenteknek tiszteletét is (cultus duliae} religióinak mondhatni; sőt utoljára még azon lelketlen dolgoknak tisztelete is, mellyek eszközül szolgálnak az Isten vagy a’ Szentek tiszteletének bemutatására, religióinak mondathatik, mii jenek az oltárok, templomok, szent öltözetek, Kristus feszületé, a’ Szenteknek képei (Aug. L. I in Gén. qu. 16.}. Ha pedig van az Isten szolgái vagy a’ Szentek között ollyan, a’ kit az Isten bizonyos jelesebb tulajdonságokkal mind valamennyiektől megkülömböztetett, a’ mint tartya ezt a’ katolika Anyaszentegyház Boldogságos Szúz Máriáról, akkor minden bizonnyal mindenek felett való tisztelet is
