Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
1. rész, vagy A' természetes theologia
Előösme retek. i. §. Ä Theologiának ért elemhatár o zása, nemei, és bot se. Ti íeologia Theos és logos görög szavakból Öszvetett szó, inellyeknek értelme szerint Istenről szólló beszédet, vagy tudományt; a1 Tudósoknak értelemliatározása szerint pedig di Religióhoz tartozó igazságoknak tudományépületét (systema) teszi. Mivel pedig a' Religio az Istennek, az ő tökélletességeinek, és azon viszonyoknak, mellyekben az ember az Isten iránt áll, ösmeretében, megmeg ezekből keletkező erköltsi törvények, vagy életregulák szerint való maga alkalmaztatásában áll, azért a’Theologia ollyan igazságoknak magyarázása, mellyek az Istennek tulajdonságait , és a1 mi viszonyainkat: megmeg ezekből keletkező életregulákat, és magunknak ezek szerint való alkak maztatását előadgyák. Amazoknak öszvessége észügyelő (theoretica), emezeké pedig gyakorlásügyelő (practica) Theologia. Az észiigyelő másképp ugazatosnak (dogmatica), a’ gyakorlásügyelő pedig erköltsinek (moralis, ethica) mondatik azért, mert amaz észügyelő igazságokból állnak a’ keresztény hitnek ágazattyai, emezeknek követése pedig teszi az erköltsöt. önkényt érthetni, hogy a’ mint sokféle a’ Religio, úgy a’ Theologia is. A’ Theologiának említett két fő nemein kívül, még más hárma kiváltképpen való emlékezetre méltó, mellyek görög és deák nyelven polemika, liturgika , és pastora* lis nevet viselnek. Az elsőt magyarán hartzolónah vagy védelmezőnek lehetne mondani azért, mert annak tiszte az Atheusoknak vagy Isten nélkül valóknak, a Naturalistáknak vagy észreligio követőinek, és az Eretnekeknek vagy a’ katolika Religio ellen tusakodó Keresztényeknek tudományépületét ostromolni, kifogásaikat, és ellenvetései
