Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia
29 finom, »erény, kOnnyfi, és hajlékony lesz a'test. Fény- leni fognak az igazak, és mint a' szikrák a’ nádasban ide is tova fotósnak — lelkes test vettetik el, lelki test támad fel. A’ feltámadáskor mi} a5 kik élünk, kik meghagyatunk ^ egy gyűlt ragadtatunk el azokkal a? felhőkbe Kristusnak elejébe a’ levegőégbe, ’s így mindenkor az Úrral leszünk jBölts. III, 7. I Kor. XV, 44. I Tess. IV, 1G.}. e) Végtire még tsuda fényességbe is öltözik a’ test a’ Böltsnek éppen felhozott szavai szerint. Szent Pál pedig azt mondgya, hogy Kristus megujíttya a1 mi alázatos testünket, hasonlóvét tevén azt az ő ditsőséges testéhez jFilip. III, 21.}, melly az ő színeváltozásakor fény- lett mint a' nap; és hogy a’ test nemtelenséghen vettetik elt ditsőségben pedig Unnád fel (T Kor. XV, 43.}. Ki ád nekem most szavakat, hogy magasztalhassam azt a" tökéiletességet, és azzal arányos boldogságot, melly- re emelkednek a’ ditsöültt Szentek más világon, midőn távol lévén tőlök minden búsulás aggódás munka fáradság és szenvedés, az Istennek és Kristusnak társaságában, vég- hetetlen tárgyak adgyák elő magokat kivált az Isten fökél- letességeinek szándékainak tetteinek és gondvilesének mezején, mellyen legeltetheti, új meg új ösmeretekkcl gaz- dagílhattya magát az előítéletektől, bal és babonás vélekedésektől ment értelmek l Ha a’ Szenteknek semmi egyéb jutalma sem volna, hanem tsak az Istennel való társalko- dás , melly édes érzésekkel meg kellene telniek, minthogy az ember természettől hová tovább díszesebb, és nemesebb társalkodásra ösztönöztedk. Mi nagy gyönyörködése volt a* régi Pátriárkáknak és Prófétáknak, midőn tsak jelenésekben isiiébe hóba társalkodtak az Istennel, tőle taníttattak, az ő tanátsainak véghezvitelére eszközül szolgáltak! Hat mikor színről színre láttyák őtet a'Szentek-, vele mint ember emberrel társalkodnak, ez ő tökélletessé- geit, tanátsait, tetteit, ezeknek tzéllyait hová tovább bővebben kitanulják, a1 gondviselésnek minden tsudálatos tekervényes utíyait, mellyeken annyi viszontagságok között az üdvösségnek partyára vezettettek, megértik; itt a' világon kiállóit késérteteket, üldözéseket, igazságtalanságokat emlékezetekben forgatlyák, sőt még azon törvényeket is, mellyek szerint az Isten nem tsak a' földet, hanem a’ napot, holdat, tsillagokat, azoknak millionnyi millióm lakosaival és állattyaival, a természetnek minden titkaival, azoknak minden okaikkal és okozatijaikkal egygyütt, és az egész világot kormányozta, a’ szemek
