Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

3. rész, vagy A' fenyitékügyelő theologia

24

XX, 11, 12.); az az nyilvánságosá teszi az Isten kinekki- nek jó vagy rósz tetteit, szavait, legtitkosabb szándékait, még az elmulasztott jókat is (Rom. II, 6. Mát. XII, 36. XXY, 25. I Kor. IV, 5.). Talál benne módot, bogy kiki egyszerre értse meg a’ maga itéltetését, és a’ másét, mel- lyet nyomba fogja követni annak véghezvitele. Hihető, hogy ekkor nyilvánságosan kihirdettetik az ítélet a’ gonosz angyalok felett is, mivel azt írja felölök szent Péter: Az Isten nem kedvezett a vétkes angyaloknak, hanem o' pokolnak köteleivel alávonatván pokolra vetette kínlódásra, hogy ítéletre tartassanak (II Pét. II, 4. Jud. 6.).

Ezzel végzi el Kristus az ő közbenjárását az Isten és az emberek között, végére hajtya az emberi üdvösségnek gazdálkodását, mellyet addig mint az Anyaszenteg} háznak szerzője, ura, királlyá, főpapja igazgatott: átveszi pedig az Atya noha úgy, hogy attól az egy isteni természet miatt nem záródik el a’ Fiú. Ezt így írja le szent Pál: 1 mint Adómban mindnyáján meghalnak : ágy Kristushan mindnyáján megeleveníttetnek. Kiki mind pedig az ö rendiben első zsenge Kristus, azután azok, a? kik Kristusé, kik az 6 eljövetelekor hittenek. Azután vég leszen, mikor az országot az Istennek és az Attyának kezébe adgya, mikor megiiresít minden fejedelemséget, és hatalmasságot, és erőt. Országiam' kell pedig neki, mig minden ellenségeit lábai áléi tegye. Az utolsó ellenség pedig a5 halál megrontatik; mert mindeneket az ö lábai alá vetett. Holott pedig azt mondgya: mindenek ő alája vettettek , kétség nélkül azon kiviil, a' ki neki mindeneket alája vetett. Miikor pedig ő alája vettetnek mindenek, akkor ő maga a? Fiú is annak alája vettetik, a ki mindeneket maga áléi vetett, hogy az Isten legyen minden mindenekben (I Kor. XY, 22—28.).

Mitsoda vigasztalással tellyes Jesusnak az ítéletről való tanítása kivált az elnyomott jámbornak, üldözött ártatlannak. Ott talál igazságot, helyreáll a’ bötsülete, és a’ sírva kivetett magból száz annyit arat (Zsolt. CXXY, 6. Mát. V, 5, 10, 11. XIX, 29.). Vigasztalással tellyes annak, a’ ki sok jót tehetett, és tett; mert a’ kinek sok adatott, sok kéretik attól, és a’ kire sokat bíztak, többet kérnek attól (Luk. XII, 48.). Vigasztalással tellyes annak, a’ ki rejtekben szeretett jót tenni; mert az Atya, ki rejtek- ben lát, megfizet neki (Mát. VI, 1—6.). Vigasztalással tellyes annak, a’ ki testi lelki irgalmasságnak tselekede- teiben gyakorolta magát; mert a" mi jót egy szűkölködő-