Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
270 polgári társaságnak, mind az Anyaszentegyháznak, mind a’ szülőknek, mind a’ nevendékeknek igen káros, azért az Isten az ő bültsességének tanátsábol a testi fértél mes- kedéseknek, és azokból származó rendetlenségeknek, ki- tsapásoknak, testi lelki károknak külömhfcle törvényekkel, általa kinyilatkoztatottakkal, polgáriakkal, és egyháziakkal elejét veszi, házasságokat erköltsi valókhoz illő, tisztességes, a'Hazának és Anyaszentegyháznak javára ügyelő társaságokká teszi (I Kor. VII, 2, 9.). Harmadik tzéliya a’ Házasságnak önmagoknak ar házasoknak viszontagos segítsége. A’ természet maga különös dolgokra tette képesnek a’ férjfiat, különösekre pedig az aszszonyt, mellyck mindazonáltal az emberi életnek fenntartására, és könnyebbségére, magoknak az embereknek miveledésére, és boldogságára szükségesek, ismét bölts rendelése a' Teremtőnek, hogy férjfi és aszszony egymáshoz adgya magát, az az ösz- veházasodik, hogy egygyütt éllyenek, egymást költsönös segítséggel, viszontagos dologgal gyámolíttsák, ’s így mind a’világi boldogságban, mind a’lelki üdvösségben gyara- podgyanak (I Moy. II, 18.). Ezen okokbol di házasság világ kezdetétől fogva mint fontos kötelességek, és suli) ós terhek alá vetett társaság divatban áll. Mar Adám, mikor álmából felébredvén, maga mellett látta Évát, isteni su- garlásbol felkiáltott: Ez mostan tsont az én tsontombol, és hús az én húsomból. Ez hívatik férjfiúinak, mert férj- fiúból vetetett. Moyses pedig titánná veti: Annakokáért elhadgya az ember az attyát és annyát, és ragaszkodik a feleségéhez , és lesznek ketten egy testben (I Moy. II, 23, 24.). Minthogy pedig a’ Házasság a’ nemzeteknek elkor- tsosodása miatt üdővei sokat vesztett az ő tisztességes fén- nyéböl kivált, a’ hol szokásba jött az aszszonyokat nem mint személyeket hanem mint ingó bingó dolgokat pénzen venni, és mikor a’ férjnek tetszett, a’ Házasságból előzni, a1 mint ez még az Istennek választott népében a‘ Zsidókban is megvolt, azért mikor megjött az üdő, hogy a’ régi zsidó és pogány Hitnek helyébe új tökélletes Religio állyon, 2. Kristus Urunk mintegy újonnan rendelte a3 Házasságot , új fénybe öltöztette, nem odahaza és nyilván- talanul, hanem a’ Pap előtt mint a’ Religiónak nyilvánvaló szolgája előtt jelesen és nyilvánságosan köttendő szövetségnek, religiói szertartásnak, holtig szétbonthatatlan társaságnak tette, szentségi méltóságra emelte, és azoknak különös malasztot érdemlett, a' kik a* fennemlített tzélokra
