Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

túl haszontalan másképp mint két szín alatt az Oltári Szent­séggel élni. 4. Az Oltárt Szentségnek kiszolgáltat ót, a’ mennyire rz annak felszentelésében (consecratio) vagy elkészítésé­ben áll, egyedül tsak az áldozó Papok ; mert tsak ezekről olvasni, hogy az Isten titkainak sáfárai (4 Kor. 1Y, 1. I Kor. XI, 24.) ; "s azért ezen szavakat is : Ezt tselekedgyétek az én emlékezetemre , a’ mennyire a’ consecratio! érdek­lik, tsak azokról magyarázhatni. Az Anyaszentegyháznak minden üdőbéli szokása szerint is tsak azok voltak ezen Szentségnek készítői, a’kik a’Püspököktől Pappá szentelve voltak (Justin. Ápol. I. n. 65. Tért. L. de Prae. c. 41. Cypr. ep. 70 ad Januar. Hier. Dial. adv. Lucif. n. 21. Athan. Ápol. II .); azok pedig Eretnekeknek tartattak, a’kik vagy allrcndű egyházi szolgákat, vagy világi embereket, vagy aszszony személyeket erre felszabadítottak (Epiph. liaer. 79. n. 4. Cone. Arei. I. a. 314. Nie. I. c. 18. Later. IV. c. 1. Tríd. Sess. XXII. c. 2.). Hanem a’ mennyire az Ol­tári Szentségnek kiszolgáltatása annak kiosztogatásában áll, ebben, a1 mint fellyebb b) alatt) éréntetett, az allrcndű egyházi személyek (a1 Diakónusok és Akolythusok), sőt viiági emberek is eljárhattak , minthogy a’ kiszolgál­tató Paptol kezekbe vették a’ Szentséget, és úgy költötték el; ha pedig tetszett, annak bizonyos részét magok vagy mások szükségére haza vitték. Üdővel mindazonáltal min­den tiszteletlenségnek eltávoztatásáért tilalmas lett a’ világi embereknek ezt a’ Szentséget tsak illetni is. 5. Az Oltári Szentségnek feleételére képes való min­den ember, a" ki meg van keresztelve, és a’ bűntől tiszta. Meg kell annak keresztelve lenni, cC ki az Urat magához venni akarja, azért, mert a’ Kcresztség a’ többi Szentsé­geknek ajtaja, az Oltári Szentség pedig lelki eledel, tehát tsak azoknak való, a’ kik lelkiképpen újra születtek. Tisz­tának pedig kell lenni azért, mert a’ Szentségnek mivolta ezt kivánnya. Szent Pál azt írja, bogy próbállya meg magát az ember, és úgy egyen abból a’ kenyérből, és igyon abból a’ pohárból; mert á? ki eszik és iszik méltatlanul, ítéletet eszik és iszik magéinak, meg nem választván az Ur testét (l Kor. XI, 28, 29.). Ptégentcn pedig ezen sza­vakkal hítták az áldozókat az Úr asztalához (Sancta San­ctis) Szenteket a’ szenteknek (Cyrill. Cat. Myst. V. 18. Chrys. Horn» XXII. de simult. Iíoim XVI. LI. in Matt.). Intés volt ez, hogy tisztán jöjjenek az Úr asztalához. Arany­szájú szent János mondgya: „lía tisztán mentél az Oltári

Next

/
Oldalképek
Tartalom