Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

túl

haszontalan másképp mint két szín alatt az Oltári Szentséggel élni.

4. Az Oltárt Szentségnek kiszolgáltat ót, a’ mennyire rz annak felszentelésében (consecratio) vagy elkészítésében áll, egyedül tsak az áldozó Papok ; mert tsak ezekről olvasni, hogy az Isten titkainak sáfárai (4 Kor. 1Y, 1. I Kor. XI, 24.) ; "s azért ezen szavakat is : Ezt tselekedgyétek az én emlékezetemre , a’ mennyire a’ consecratio! érdeklik, tsak azokról magyarázhatni. Az Anyaszentegyháznak minden üdőbéli szokása szerint is tsak azok voltak ezen Szentségnek készítői, a’kik a’Püspököktől Pappá szentelve voltak (Justin. Ápol. I. n. 65. Tért. L. de Prae. c. 41. Cypr. ep. 70 ad Januar. Hier. Dial. adv. Lucif. n. 21. Athan. Ápol. II .); azok pedig Eretnekeknek tartattak, a’kik vagy allrcndű egyházi szolgákat, vagy világi embereket, vagy aszszony személyeket erre felszabadítottak (Epiph. liaer. 79. n. 4. Cone. Arei. I. a. 314. Nie. I. c. 18. Later. IV. c. 1. Tríd. Sess. XXII. c. 2.). Hanem a’ mennyire az Oltári Szentségnek kiszolgáltatása annak kiosztogatásában áll, ebben, a1 mint fellyebb b) alatt) éréntetett, az allrcndű egyházi személyek (a1 Diakónusok és Akolythusok), sőt viiági emberek is eljárhattak , minthogy a’ kiszolgáltató Paptol kezekbe vették a’ Szentséget, és úgy költötték el; ha pedig tetszett, annak bizonyos részét magok vagy mások szükségére haza vitték. Üdővel mindazonáltal minden tiszteletlenségnek eltávoztatásáért tilalmas lett a’ világi embereknek ezt a’ Szentséget tsak illetni is.

5. Az Oltári Szentségnek feleételére képes való minden ember, a" ki meg van keresztelve, és a’ bűntől tiszta. Meg kell annak keresztelve lenni, cC ki az Urat magához venni akarja, azért, mert a’ Kcresztség a’ többi Szentségeknek ajtaja, az Oltári Szentség pedig lelki eledel, tehát tsak azoknak való, a’ kik lelkiképpen újra születtek. Tisztának pedig kell lenni azért, mert a’ Szentségnek mivolta ezt kivánnya. Szent Pál azt írja, bogy próbállya meg magát az ember, és úgy egyen abból a’ kenyérből, és igyon abból a’ pohárból; mert á? ki eszik és iszik méltatlanul, ítéletet eszik és iszik magéinak, meg nem választván az Ur testét (l Kor. XI, 28, 29.). Ptégentcn pedig ezen szavakkal hítták az áldozókat az Úr asztalához (Sancta Sanctis) Szenteket a’ szenteknek (Cyrill. Cat. Myst. V. 18. Chrys. Horn» XXII. de simult. Iíoim XVI. LI. in Matt.). Intés volt ez, hogy tisztán jöjjenek az Úr asztalához. Aranyszájú szent János mondgya: „lía tisztán mentél az Oltári