Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
217 mutatott az Istennek tiszteletet, melly az 6 felségével ará- nyos; mint kérő áldozat megérdemlette a1 tenger jókat, mellyek nélkül szűkölködünk; mint hálaadó áldozat megköszönte a' kegyelmeket, mellyekben valóságosan részesülünk, mint engesztelő áldozat eleget tett a' bűneinkért; eltörölte az ellenünk lévő kéziratot, és a’ kereszthez szegezte; mcgbékélíette velünk az Istent; az ő kegyelmébe, az örök életnek elvesztett jusába viszszaáíiított; a’ miért az Isten mi Atyánk, mi pedig az ő fiai, országának örökösei, Jesus Kristusnak örökös társai vagyunk (Ront. Vili, 15—17.). Ezen egy áldozatnak bemutatásában öszveegye- sítette az Isten a1 törvényes áldozatoknak külömbféieségét ( Graf. Secr. Dom. VIII. post Pentec.). Ez által az egy áldozat által használtak, a’ mit használtak az ó Testamen- lonti áldozatok. Ennek az egy áldozatnak tellyességéböl veszi minden értékét és kelendőségét minden érdem Adám- tol fogva az utolsó emberig (Ján. I, 16. XV, 1—7.) ; és mivel ezzel köttetett Örök frigy az Isten és az emberi nemzet között: ezzel péíséltetett meg az új és örök Testamentum , ezen egy áldozat által Jesus Kristus maga az igaz és Örök Pap, a' kik pedig emberek közül az ó Testamentumban voltak, vagy az újban vannak Papok, mind fsak az ő szolgái, követei, sáfárai., eszközei (Zsolt. CíX. Zsid. V. VII-X. I Kor. III. IV, I. II Kor. V. 20. j. Hogy pedig ezen nagy áldozatnak emlékezete az ő hívei között örökké fennmaradgyon, hogy annak érdemei szüntelen ránk alkalmaztattassanak, és ezen értelemben néműnémúképpen megujíttattasson, a’ halála előtt való napon estve, minekutánna megette volna a Zsidóknak szokása szerint az ő Tanitvánnyaival egygyütt a’húsvéti bárányt, melly az ő feláldoztatását előre példázta, elővette a’ kenyeret, és égre emelvén a* szemeit, hálákat adott, azután megtörte, és a' Tanítványainak ezen szavakkal adta: Végi/ét eh , és egyétek; mert ez az én testem, melly érettetek adatik. Megmeg a’ pohár borral hasonlóképpen tselekedvén, oda nyújtotta, hogy igyanak abból mindnyáján, mert, úgy mond, ez az én vérem az új testamentomé, melly érettetek és sokakért kiontatik a bűnöknek botsánál- tyára. Ezt tselekedgyétek az én emlékezetemre (Mát. XXVI, 20—29. Mark XIV, 17-25. Luk. XXII, 14-20. Ján.XIIL I Kor. XI, 23 — 28.). Ezzel rendelte ő a’ szent Misét hogy valamint a’ Zsidókat a húsvéti bárány és ünnep mindenkor arra emlékeztette, hogy őket az Isten Egyiptomból tsudálatosan kiszabadította : úgy minket is a’ szent Mise,
