Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

G. 's a’ t.) áliyanak itt szentCypriánnak szavai: „Vallva „meg kiki a’ bűneit, kérlek titeket szerelmes Atyámfiái, „mig a’ bűnös a’ világon él, mig a’ gyónását elfogadhatni, „inig az elégtétele, és a’Papok által tett megbotsátás az „Isten előtt kedves“ (de lapsis). Egymás (Őrig. Honi. 2.) az L-dik Zsoltárnak ezen szavai felett: Ős merem az cn gonoszságomat azt mondgya, hogy valamint nagyon árthat magának, a’ ki a’ bűnét titkollya, úgy ha azt kivally a, és mintegy kihánnya, a’ nyavalyának okát elveszi. Ezután iliyen tanátsot ád a, bűnösnek: „Fontold meg szorgalmato- „san, hogy kinek gyónnyad meg a’ bűnödet; vizsgáld meg „jól az orvost, a’ kinek a’ nyavalyádnak okát felfedezzed. „— Ha mi tanátsot ád, kövesd , ki ha a’ nyavalyádat ol- „lyannak taláílya, mellyet az egész Ekklesiának jelenlété- „ben fel kel! fedezné és orvosolni, és a" miből talán egyéb „emberek is épülhetnek, magad is meggyógyulhatsz, fo- „gadd el annak a’ tudós orvosnak előre jól megfontoltt ta- „nátsát.“ Ezen szavakból nem tsak az tetszik ki, hogy a’ lelki nyavalyáknak orvoslására alkalmatosnak tartatott ?l gyónás, hanem az is, hogy régenten kétféle gyónás volt- szokásban nyiIvántalan vagy a’ Papnak fülébe végezett, és nyilvánvaló vagy is mindennek hallattára a’ Templomban. Az első Kristusnak rendeléséből rend szerint gyakoroltatott, a’ másik pedig tsak akkor parantsoltatott meg, mikor a’ gyóntató Pap az elsőben azt üdvösségesnek , és botránkozás nélkül megeshetőnek találta. De mivel a’ Papok sem láthattyák előre a' botránkozásokat, a’ mint valóban már IV-dik században Constantinopol Várasában az iliyen nyilvánvaló gyónásból botránkozás támadt, azért Nectarius Constantinopoli Pátriái ka ollyan rendelést tett, a’ mellynek következésében a’ Görög szertartásuaknál megszűnt a’ nyilvánvaló gyónás, későbben megtörtént ez a’ Komái szertartásuaknál is: de a’nyilvántalan Kristusnak paranlsolattyábol divatban maradt (Con. Trid. Sess. XIV. can. 6.).

Az Elégtételen értyiik azon vagy világi kiilömhféle viszontagságokat, vagy jóságos tsete bedet eket, mellyeket a? megtértt bűnös ember a' maga bűneinek, és az üdéig való büntetéseknek kipótolására tartozik kiállam vagy elv eg eZ- niy és mellynek tsak kis része az a‘ pemtentzia} mellyet a bűnösnek hágy ai gyóntató Pap. Itt elégtételnek mondatnak a? világi viszontagságok és jóságos tselekedetek: Az Isten már akkor, mikor Adamot a’ Paraditsombol kü- ]tűnbfele háborúságok alá vetette, azt akarta , bogy a bű