Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
209 lóságnak támaszai — a’ Szentségek! Élly velek az üdvösségedre, a’ mint a’ szükséged kivánnya, most ezzel, most amazzal de úgy, hogy azoknak önmagokban való hathatóságán meg ne tsalatkozz. Húz a’ magnes, de tsak vasat; gyönyörködtet a' rózsaillat, de tsak a’ kinek szaglása van; édes a’ méz, kedves a’ bor, de tsak annak, a’ kinek természete azoktól nem irtózik; kívánatos az étel, de tsak az egészséges gyomornak. Segít az isteni malaszt, de tsak ha vele egygyütt munkálkodói. Valamint a’ kés nem fog a’ kövön, úgy nem használ a’ Szentség, sőt szentségtörést követsz el, és a5 kárhozatodon dolgozol, mikor bűnben és méltatlanul veszed magadhoz. Elly szentül a’ szenttel, és megszenteltetek Amen. 69. Katekezis Ä Kér es zt s ég. 1. A’ Keresztsednek tzéllya. Mihelyest az ember ember, az az mihelyest a’ testtel öszvekaptsoltatik a’ lélek, már érdekli őtet a’ minden embernek végtzéllya. Azonban már akkor az eredendő bűn miatt tsuda ellenképet foglal magában; mert ő a’ végtzéllya, és Teremtője ellen szegezett teremtmény, és mint ollyan kárhozatra méltó; az is marad, inig ezen eredeti motsok Kristus vérével le nem mosódik; sőt annál mélyebben süllyed a’ kárhozatba, mennél tovább él, és mennél érettebb ész mellett tetézi a’ bűneit. A*' Keresztség arra való , hogy, midőn az ember a’ maga részéröl cllenemond az ördögnek, minden testi ’s világi gonosz kívánságoknak, és fogadgya, hogy holtig Kristus hive, az ő tanításának és példájának követője lesz, az Isten részéröl elfogadtatik a1 váltságunk bére, melly a’ Kristus érdeme; eltöröltetik az eredendő bűn, és minden más bűnök, mellyeket az ember maga a’ Keresztség előtt elkövetett; - szentelő malaszttal felruháztatik, az Isten fiai közé számláltatik, az örök életnek jusába viszszaállíttatik. Minden Keresztség azért frigykötés az Isten és az ember között. Igaz ugyan, hogy a’ bűnnek talpszere (i^iateriale) az érzeményesség (sensualitas), és roszra hajló kívánság (concupiscentia) a’ Keresztség után is holtig megmarad az emberben, ha szinte ezer esztendeig is él, és őtet az ingereivel ostromollya: de annak rút képét (formale) Kristus vére a’ Keresztségben elmossa, az ingerei ellen pedig 14
