Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
175 lyet t$ elek ede tt él. Vallyon én akaratom-e az istentelennek halála , úgy mond az Ur Isten, és nem hogy megtér jen-é az úttyairol3 és éllyen ? — Mikor kitér az istentelen az 6 istentelenné géb öl, mellyet tselekedelt, és Ítéletet és igazságot tselekszik, 6 az 6 lelkét megtartja éltében. — Azokáért térjetek meg, és tartsatok igaz pení- tentziát minden hamisságtokrol, és nem lesz romlástokra a’ hamisság. Vessétek el magatoktol minden gonoszságtokát s mcllyeket tselekedtetek, és szerezzetek magatoknak új szivet és új lelket; és miért haltok meg Izsrael haza ? mert nem akarom a' meghatónak halálát, úgi/mond az Úr Isten; térjetek meg, és élhjetek (Ezek. XVIII, 21—32.). Keresztelő szent János is intette a’ hozzá jövő Farizeusokat: Teremjétek a penitentziátiak méltó gyiimöl- tseit; mert már a fejsze a fák gyökerére tetetett: azokáért minden fa, a' melly jó gy ömölt sőt nem terem , ki- v ágat tutik , és a' tűzre vettetik (Mát. III, 8, 10.). Aristus Urunk is tgy száll: Ha meg nem tértek, és nem lesztek mintha3 kisdedek> nem mentek a mennyeknek országába (Mát. XVIII, 3.). 'S ez az igaz bánat a’ megjob- bulás. Mikor az ember már a’ bit, reménységgé» szeretet által az Istenhez ragaszkodott, a’megtérés és penitenizia által az erköltseiben megváltozott, és megújult, igen kívánatos, hogy az új istenes lelket imádsággal, böjtöléssel, istenes könyveknek olvasásával, a' közönséges isteniszolgálatoknak gyakorlásával, a’ Prédikációknak hallgatásával, és egyébb istenes gyakorlásokkal, magában éleszsze. De mindenek fölött Kristus parantsolattyábol szükséges a* belső megújulást, és az isteni malasztnak munkálattyát külsőképpen érezhető jelekkel is kifejezni annyival inkább, hogy a’ keresztény erkölts és megtérés magában bizoii} os készséget foglal mindazokra, a’ mik Kristnsrol meg vannak hagyva. Hlyen jelkép a1 Keresztség, melly ben az ember a' maga részéröl minden vétkes indulatról, kívánságról, szóról, és tselekedetröl lemond, és az Anyaszentegy- házba mint a’ szentségnek oskolájába szegődik, az Isten részéröl pedig az eredendő, és más tselekedendő bűnöktől, melleket az előtt elkövetett, kitisztul, az ő hívei, fiai, országának örökösei közé számláitatik , hogy a’ többi Keresztényekkel egygyütt választott nemzet, királyi papság, zent nemzetség, megváltott nép, d setétségböi viluzos- ;gra hivott népe legyen az Istennek (I Pét. II. 9.).
