Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

124

tusban , és nem test szerint járnak (Rom, VIII, 1. Kol. II, 14. I Kor. XV, 22. Tit. II, 14. I Ján. I, 7. II, 2.). Sőt az isteni Megváltónak véghetetlen felségéért felettébb való módon bővelkedő is annak értéke foganattya; mert nem tsak megtisztultunk általa a’ bűneinktől , és az Isten megengesztelődött, hanem igazságba ártatlanságba is öltöztettünk , az Istennek kegyelmébe, azzal egygyütt pedig az örök életnek elvesztett jusába is viszszaállíttattunk. Azért mondgya szent Pál: Ajánlya az Isten az ó szeretetét mi hozzánk; mivelhogy mikor bűnösök voltunk, az üdő szerint megholt Kristus miérettünk: azért sokkal inkább most az ö vére által megigazíttatván, megszabadniutunk a’ haragtól őáltala; mert ha midőn ellenségei volnánk, meg- békéltettiink az Istennel az ő Fiának halála által, sokkal inkább megbékélvén , üdvözölünk az 6 élete által. — Nem ai mint a5 bűn, úgy az ajándék is. Alert ha ügynek vétke által sokáti (mindnyáján) megholtak, sokkal inkább az Isten kegyelme és ajándéka az egy emberitek Jesus Kris- tusnak malasztya édtal többekre (mindnyájokra) elhatott. Ahol a' bűn bővelkedett, fellyebb bővelkedett «’ kegyelem (Rom. V, 8—10, 15, 20.).

Még pedig a’ testünknek feltámadását és halhatatlanságát is Jesus Kristus adgya meg; mivelhogy szent Pál szerint ember éiltal van ai halál, ember által a’ boltiaknak feltámadéisa is; és ai mint Adumban meghalnak, úgy Kristusban mindnyáján eleveníttetnek, ki megújíttya a mi alázatos testünket hasonlóvá tévén az ő ditsőséges testéhez a' t sei ekedet szerint, mellyel mindeneket alétv et hét (I Kor. XV, 21, 22, 26. Filip. Ill, 21.).

Illy felségesen megbizonyította Kristus, hogy a’ igazán Istennek báránnyá, ki elveszi ai világ bűneit, a’ mint keresztelő szent János mondotta, mikor Jesus hozzá jött megkeresztelkedni (Ján. I, 29.); vagy hogy ő jó pásztor, ki még a’ lelkét vagy életét is a’ juhaiért adgya, aJ mint maga nevezte magát (Ján. X, 11 — 18); hogy nem jött szolgáltatni, hanem szolgálni, és a1 lelkét sokakért vált- ságul adni (Mát. XX, 28 ); hogy a’ titkos pohárban vérét adgya, melly sokakért a1 bűnöknek botsánattyára kiontatik (Mát. XXVI, 28. Luk. XXIV, 7.).

Ide tartoznak a’ szent írásnak számtalan helyei. A’ töhbi között: Azt érezzétek magatokban^ a mit Jesus Kristusban is, ki midőn Isten formájában volna, nem állította ragadománynak, hogy az Istennel egygyenlő; hanem ő magát kiüres ile/te szolgai formát révén fel, az emberek-