Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
90 Negyedik, minthogy a’ Megváltónak nem egy két embernek vagy országnak, hanem az egész emberi nemzet? nek üdvösségén dolgozni kell vala, az isteni böltsességhez illett oilyan üdét, ollyan környülállásokat választani, hogy a' tudományok virágzásban, az emberek pedig kiderültt állapotban legyenek; hogy senki se gúnyolhassa a' Megváltónak intézetét, mintha homályos üdőben egy nyilttabb eszű ember által kigondoltatott volna, ki a’ többinek gyávaságával viszszaélvén, a’ maga külteménnyét mennyei kinyilatkoztatásnak kiadta és elhitette: megmeg több országok es nemzetek, úgy szóllván, egy házi néppé, egy testté öszveforrván, békességben éllyenek, ’s így szaporábban terjedgyen , kinekkinek tudtára könnyebben jusson a'Megváltónak minden tette, tanítása, intézete, hogy a'mit az Isten annyi tsudák Ígéretek jövendölések jelképek által előre hirdettetett, az az üdőnek tellyes voltában ne szenvedgyen kétséget; és a’ minden tsudát, minden értelmet megháladó kívánatos születés annál jelesebb hitet szüllyön, mennél régiebb annak elevevaló hirdetése (Leo M. Senn. III. de nativ. Dom. c. 4.). De ha az előbbeni értekezésben előhozott Ígéreteket, jövendöléseket, és példázatokat az üdőforgással és nagyr religiói változással, melly a’ világon történt, Öszvetartyuk, meg keli vallani, hogy eljött már a’ kívánatos Megváltó. A’ mi a’ Pátriárkáknak tett Ígéreteket illeti, azoknak veleje abban áll, hogy az Isten Abrahámnak magvábol nagy nemzetet alkot, ebből egy jeles tsemetét támaszt, melly az ördög hatalmát megrontya, Dávidnak királyi székében örökké ditsóségesen uralkodik, és a’ világnak minden nemzetségeit megáldgya. A’ Próféták jövendölései a’ Megváltónak külömbféle környülállásait előre hirdették de úgy, hogy minden ditsősége hatalma nem valami világira, hanem lelkire, erköltsire , örök üdvösségre, sőt világi tekintetben inkább szegénységre, alatsonyságra mutat. A’ példázó törvény, áldozatok, templom, papság, ünnepek már megszűntek, és mint az árnyék a' verőfény előtt elenyésztek. Nints többé híre nyoma a’ Bálványozásnak, egyéb ha valami nyomorult, durva, tudatlan, a világnak valamellyik szigetén tsaknem oktalan állatokhoz hasonló módon élődő nemzetetskéket kiveszsziik. A Zsidóság is az egész életének módgyával mutattya, hogy a’ religió dolgában az Isten előtt nem kedvel, és áldott, hanem viszsza- tctszó, és átok alatt él. Mind ezek mellett pedig láttyuk, hogy' iSOO esztendőtől fogva nagy religiói változás történt 7•
