Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
76 r.ek (Zsid, VI, 1.)*, mert azzal, hegy valaki keresztény lesz, ki kell neki az előbbeni emberből, meliy testi kívánságok szerint élt, és az Isten kegyelmének halva volt, Vetkezni, és magát az ész és Isten törvénnyé szerint való életre eltökélem. Minthogy pedig az ember vagy gondolattal, vagy kívánsággal, vagy szóval, vagy tselekedettel munkálkodik, azért a‘ hűn is vagy gondolattal, vagy kívánsággal, vagy szóval, vagy tselekedettel, vagy jó dolgoknak elmuiatásá- Val kovettetik el. Minden esetben pedig lehet az nagyobb vagy kisebb; vagy a’mint a’ Tudósok mondgyák, halála és botsánandó. Halálos az Isten türvénnyenek nagy dologban való megszegése, mellyel az ember az Isten kegyelmét, és a’ mennyországot elveszti, és a’ helyett magának kárhozatot szerez, meliy lelki halál; azért neveztetik a nagy bűn is halálosnak. Botsánandó pedig az Isten tör- vénnyének kis dologban való megszegése, mellyel az ember sem az Isten kegyelmét és a" mennyországot el nem veszti, se magának kárhozatot nem szerez ; kipótolhattya pedig, vagy azért az Isten igazságának, meliy a1 legkisebb bűnnel sem férhet meg, eleget tehet valameliy jóságos tsc- lekedettel, vagy üdéig való szenvedéssel; azért neveztetik botsánandónak, vagy könnyebben megbotsáthatónak. Vannak nagyobb vagy halálos , és kisebb vagy botsánandó bűnök. Minthogy a’ bűnnek mivolta és gonoszsága az Isten ellen szegezett, vagy az ő parantsolattyával nem gondoló akaratban áll, az akaratnak e’ béli ellenkezete vagy gondatlansága nagyobb vagy kisebb lehet, önkényt következik, hogy a’ bűnök sem egygyenlők; meliy egyenetlenség a’ megszegett törvénynek való vagy tárgyügyelő ininéműségétől függ. A’ mi a1 vétkező valót vagy embert illeti, ki nem láttya, hogy nagy kiilömbség van a' között, a’ ki tudva, tanakodva, feltett szándékkal, és a’ ki gondolatin vagy birtelenkedésböl vétkezik? mert a' hirtelen- kedéssel és gondolatlansággal megfér az Istennek törvénnyé iránt való tisztelet, mellynek nagy híjával van, a' ki tudva, tanakodva, és feltett szándékkal megszegi a’ törvényt. Hasonlóképpen gonoszabb annak akarattya, a’ ki másnak házát felgyujtya, és mindenét elégeli, mint a ki egy két garasát elveszi; vagy a’ ki mást életétől és jószágától meg- fosztya, mint a* ki másnak tsak jószágára vágyódik, az életét pedig meghadgya. Mind a’ két esetben a bűnös más jusát bitangollya, de az elsőben nagyobb kárt okoz abban, mint a’ másodikban; ’s azért a’ bűn is nagyobb. Végűre A
