Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
1) £ 49. R a t e k e z i s Erre a végtzélra vezeti az embert az erkőltsi Gondviselés. Az Istennek teremtménnyel vagy testiek és érzetné- nyesek, miilyenek az ásványok, nüvevények, állatok; vagy eszesek és er költ sieh, miilyenek az emberek. Amazoknak öszvessége teszi a’ testi és érzeményes világot, emezeké pedig az eszeset és erköltsit. Minthogy pedig az ember érzeményes testből, és eszes, erköltsre képes lélekböl áll, mind a’ két világnak tagja: de hogy az erkőltsi világ tsupán tsak a’ földön, a’ testi világnak tsekély részén , lakó emberekből áilyon, nem hihető. Kinyilatkoztatásból tudgyuk, hogy vannak angyalok, kik mint teremtmények az erkőltsi világhoz tartoznak. Jóllehet pedig hogy az angyalokon és embereken kívül több erkőltsi valókat nem említ: de ha meggondoljuk, hogy az egyéb planéták, a’ nap, hold, tsillagok jobbára még nagyobb testek , mint a’ föld ; és hogy valamint a’ föld eszes valók vagy emberek nélkül a’ bötséböl bokát vesztene, az Istenhez sem volna méltó annak alkotása, midőn ellenben eszes valókkal megnépesítve magában is bö- tsös lakóhely, az Istenhez is méltó alkotmány , ugyanezt gondolhatni a' világnak többi és nagyobb részeiről is. S így az eszes erkőltsi való igazán uralkodó si világon nem tsak az ő minémíiségére, hanem számára nézve is, az Istennek erkőltsi országa pedig megmérhetetlen. Valamint pedig az érzeményes világ gondviseléssel igazgaíta- tik az ő tzéllyára: ugyanazzal kell ígazgattatni az erköl- tsinek is. Első tekintetben az Isten érzeményes, a’ másikban pedig erkőltsi gondviselő. Az érzeményes világnak gondviseléséről már (10. Káték.) szóllottunk, most az er- költsiröl szóllanunk kell, a’ mennyire tudniillik földön lakó emberekre terjed. Az erkőltsi gondviselésen az Istennek azon munkálat- tyát értyük, mellyel az embert mint eszes és szabad akaratú valót az ő eszének és szabad akaratij ának erőltetése nélkül a’ végtzéllyára vezeti. Ebből kitetszik , hogy az érzeményes és erkőltsi gondviselés között nagj' a^ külömb- ség; mert 1-ör valamint az emberben a1 testnél és érze- ménj^ességnél nemesebb rész a’ lélek és eszesség, és val^-%
