Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903

2. rész, vagy A' téteményes theologia

minden embernek a' születésétől fogva két velejáró jó és gonosz lelke (Genii boni et mali) lesz, mellyeket ők mint minden gondolatijaiknak szavaiknak és tetteiknek tanúit tiszteltek, áitalok esküdtek, bolttok után pedig az örökö­seik Istenek (]dii Manes) gyanánt imádtak. Ezeken kivül még minden háznak., varasnak, országnak, nemzetnek ha­sonló gondviselő lelkei vagy Istenei (Lares Penates) vol­tak, kiknek képei koszorúkkal ékesítve a’ kintses szobá­ban, vagy udvarló palotában, vagy pitvarban, e" végre készüItt kis boltozat aiatt. vagy kápolnában állottak. Ugyan­ezt hitték a1 Zsidók az Angyalokról is (III Kir. XXII, 19 —23. Jób I. Zsolt. XXXIII, 8. XC, II. Dán. X, 13, 20, 21. XII, 1. Zak. Ili, 1. Ap. Tsel. XIÍ, 15. tartsd öszve a’ fenn előhozott példákkal), Valamint pedig a’ szent. Atyák, úgy a’ többi hívek sem egyenlőképpen értik az Angyaloknak őrizetét. Némellyek azt tartják, hogy min­den embernek, mások bogy tsak a' híveknek, mások, hogy tsak az igazaknak és választottaknak , mások, hogy tsak a’ Fejedelmeknek, mások, hogy tsak a'Nemzeteknek vagy Országoknak őrző vagy véd angyala van. Vannak, a’ kik mind ezeknek külön, sőt még az oktalan állatok minden nemének is egy egy őrző angyalt tulajdoninak. Hogy illy sokféleképpen értik az őrző Angyalokat, ennek az az oka, hogy a’ régi Zsidók és Pogányok is iilycn külömböző vé­lekedésben voltak; 2-or hogy a’ fennelőhozott példákból az egygyikét vagy a'másikát a’többi nélkül vették nagyobb tekintetbe; 3-or hogy az Anyaszentegyház sem határozta meg sem az angyali karoknak, sem őrizeteknek minéiml- ségét, mivel ez iránt a’ kinyilatkoztatásból semmi utasí­tást sem vett. Az Anyaszentegyháznak hite tsak azt tar­tja, hogy az Angyalok m ő lelkek, az Istennek hív szol­gái, az embereknek jó baráti, és hogy az ő szolgálatijaik­kal most az ó most az új Testamentomban, most rideg személj ekre , most országokra és nemzetekre nézve, most a’jámboroknak hasznára, most a’ bűnösöknek megfenyí- tésére élt az Isten. Ezért lehetett őket méltán őrző Angj a- Joknak nevezni; sőt valamint a’ Szenteket, úgy őket is méltán tiszielljiik és segítségül hívjuk, mint a1 kik az em­bereknél jelesebbek , tökélletesebbek, a1 bűntől mentteb- bek, és a’ közbenjárásokkal az üdvösségünket előmozdít- hattyák. Az Anj aszentegybáz az ő tiszteletekre szinte kü­lönös egy Ünnepet rendelt az őrző Angyaloknak nevezete alatt, melltet mostanában a’ Komái Kalendáriom szerint 2-dik Oetübei beit, több egyházi Hegyekben avagy Püspök*

Next

/
Oldalképek
Tartalom