Rátz András: Ágazatos theologia vagy a' keresztény katolika religiónak hitügyelő igazságai, könnyen megérthető és istenes tanitásokban előadva. 1, 2, 3. rész (Pest, 1832) - 01.903
2. rész, vagy A' téteményes theologia
lap,ok (Rom. XI, 33.}, szabadok (Efes. I, 5, 9.}, őröktől fogva valók (Efes. I, 4.}, változhatatlanok (Isa. XLYI, 10. Zsolt. XXXII, 10, 11.) hathatósak (Isa. XIY, 24); valamint az Isten mindenre kiterjedő és megmérhetetlen : úgy az ő szándéka is , melly nem tsak ezen érezhető lelketlen természetre, hanem az eszes valóknak minden gondolkodására és szabad tetteire, üdvösségére vagy kárhozat ty ára is kihat; valamint az Isten egyszerű, egy láttatta!, egy gondolattal érti, tudgya, aJ szeme előtt viseli minden molt, jélenvaló , és jövendő, nagy és kis, szükséges és lehetséges, merő természetes és erköltsi dolgokat: úgy egyszerű a’ szándéka is; az az öröktől fogva egyetlenegy akarattal határozta meg annyi milliomnyi millióm változásokat, mellyek e’ világon minden szempillan- tatban minden eszes és ész nélkül való, lelkes, és lelketlen alkotmányokban történnek (Isá. XLYI, 10.). De mivel az emberi gyarlóság ezt meg nem foghattya, azért a’ mennyi nemekre vagy osztályokra szakaszthatni a’ világi tárgyakat, az isteni szándékoknak is ugyanannyi nemeit gondolhatni (physica, moralia ; universalia, particularia; positiva permiss'va; absoluta, hypothetica), mellyek mind felségesek , böltsességgel tellyesek, a' mi figyel- melességünkre, és határ nélkül való tiszteletünkre imádá- sunkra méltók: mindazonáltal légéideklőbbek azok, a" mellyek bennünket embereket erköltsi állapotunkban véve tárgyalIanak; tudniillik: 1-Őr Az Isten öröktől fogva elvégezte, hogy egy boldog országot, és annak lakására eszes valókat alkot, miilyenek az angyalok, és az emberek; hanem az embert előbb egy készítő helyre, erre az érezhető világra teszi, hogy itt magát ama boldog országnak polgárjává mivellye; "s azért ne szolgállyon egyedül tsak eszköz gyanánt másnak mint a’ fa, kő, tűz, víz, levegő, tsiiszó, mászó, járó állat, és minden, a’ miből a' természetnek hármas országa áll, hanem maga legyen önmagának tzéllya; értse meg, hogy a' saját méltóságához, és az alkotójának felségéhez képest nem lehet a’ léteiének illendőbb végtzéllya, mintha erköltsös élettel magát némű- néműképpen az Istenhez hasonló tokélletességű, és boldogságra méltó valónak képesíti. 2-or Mivel minden okos való a’ tzéllyára alkalmatos eszközt választ, az Istennek is olly ügyesnek kellett alkotni az embert, észszel, szabad akarattal, és mind azzal felruházni, a’ mi nélkül a’ léteiének tzéllyát el nem érheti. 3-or Yalamint szabad akarat nélkül nem alkothatta az embert az Isten azért, mert
